A legszebb magyar tavak

Gyönyörű természeti képződmények és épített látványosságok várnak hazánk kevésbé ismert állóvizeinél.
Malomvölgyi-tavak: Zsilipekkel választják el egymástól a két mesterséges tavat, amelyek közül az egyik a Kökényi-tó. A tó egyik oldala 1-1,5 méter, míg a másik 6,6 méteres. A másik tó a Malomvölgyi 2-es tó, amely átlagosan 1,6 méter mélységű. A tavakat Pécstől nem messze, a Malomvölgyi Arborétumban, természetvédelmei területen találjuk. A víztározókat 1970-ben alakították ki az ide folyó patakok felduzzasztásával. A tavak partján szabadidőparkok, focipálya és tűzrakóhely garantálja a kikapcsolódást.

Baláta-tó: Somogy megye egyik legfontosabb természeti értéke, ugyanis itt található a Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum. A tónak nincs lefolyása, emiatt elláposodott és különleges élővilág otthonává vált.

1942-ben védetté nyilvánították, a környéket pedig felvették az erdőrezervátumok sorába, ezért némelyik részét nem látogathatjuk meg. A tó területe agyagos, így a víz nem tudott elszivárogni, ezért a a pleisztocén kori homokbuckák mélyedéseiben összegyűlt a víz, aminek vélhetően korábban volt lefolyása.

A vízszint az időjárástól függ és gyorsan változik. A nyílt vízfelülete kicsi, a legnagyobb része pedig nádas, zsombékos. A vadcsapásokat lehetőleg kerüljük, mert a magas növényzet miatt könnyen eltévedhetünk.

A tóban megtekinthetjük a lebegőhínárt, a tőzegmohás fűz-ingólápokat, a tőzegmohás égerlápokat és a genyőtés cseres-tölgyeseket. A csalános égerláp, valamint a keskenylevelű gyékényből és vízi harmatkásából létrejött úszó szigetek is kihagyhatatlan látványosságok. Az aldrovanda, a szíveslevelű hídőr, a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha, a kárpáti sáfrány, a tóalma és a fehér tündérrózsa is megérdemli, hogy vessük rájuk egy pillantást.

Palatinus-tó: A Dorogi-medence legnagyobb tavát Esztergom területén találhatjuk meg. A Palatinus-tó Magyarország egyik legtisztább vizű tava, amelyben strandolhatunk, horgászhatunk. A bányató területéről az 1950-es években homokot termeltek ki, amit a közeli bányákban használtak fel.

A kibányászott homok helyére víz szivárgott be. Az első horgászegyesületet 1953-ban alapították meg, majd strandként kezdték használni a tavat, ahol búvárbázis is nyílt. 2006-ban Búvármúzeumot nyitottak a területen.

Vajai-tó: Az állóvíz történelme a jégkorszak előtti ősi folyókig vezethető vissza. Az ős-Tisza és az ős-Szamos itt terítette ki a hegyek hordalékát, amelyekből később buckák épültek. Ezek között alakultak ki a lefolyástalan tavak, majd később ezeknek az elmocsarasodott részét csapolták le.

Az 1800-as években mesterséges csatornákat alakítottak ki, hogy a víz elérjen a Tiszához, így például a Vajai-tó vizét a Vajai Főfolyáson keresztül. A tavon megtekinthető lápszigetek igazi érdekessége a rajtuk élő ritka növények, amelyek még a jégkorszakból származnak.

A Vajai-tó többi természeti kincse közé tartózik az éger, a fűz, a tőzegpáfrány, a szálkás pajzsika, a jégkorszakból származó tarajos pajzsika és a vízi menta. A partszakaszon többféle zsurló, menta, salátaboglárka és pénzlevelű lizinka található. Találkozhatunk itt csiborral, vízi skorpióval, tavikagylóval, különféle vízi csigával, szárnyassal, hallal.

Sástó: A Mátrába található Magyarország legmagasabban fekvő tava, amelyen csónakázhatunk, horgászhatunk. A tengerszint felett 507 méterrel elterülő Sástó korábban lápos, mocsaras terület volt.

A Mátra és a Sástó körüli látkép miatt érdemes felmászni a tóparton felállított kilátóba, amit egy régi, üzemképtelen, algyői fúrótoronyból alakították ki. Az 50 méter magas torony ijesztően kileng, ezért csak akkor másszunk fel rajta, ha nagyon bátrak vagyunk. Esős időben csúszós, úgyhogy olyankor inkább ne kísértsük a szerencsénket!

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)