Amy Chavez sorsfordító leckéi, amiket el lehetne tanulni a japánoktól

Az amerikai újságíró szerint jobbá tehetnénk az életünket, ha példát vennénk a rejtélyes országról.A japánok nem kizárólag az őrült találmányokról ismertek, hanem a lenyűgöző kultúrájukról is. Amy Chavez, aki a japán Shiraishi szigeten él, rengeteget tud mesélni a nyugati lapoknak erről a rejtélyes világról, amellyel kapcsolatban rengeteg érdekes megfigyelést tett.

Az amerikai újságíró tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes lenne eltanulnunk a japánok sorsfordító leckéit.

Ganbaru — add a legjobbat magadból: Nincs megfelelő magyar fordítás a ganbaru szóra, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a japánok számára természetes, hogy mindent beleadnak abba, hogy véghez vigyék azt, amit elkezdtek. Számukra elképzelhetetlen, hogy feladjanak valamit csak azért, mert az sok időbe vagy energiába kerülne.

Helyezz előtérbe másokat magad helyett: A japánok szerint a legjobb módja annak, hogy kimutassuk valakinek, hogy ő a legfontosabb a számunkra az, ha őt helyezzük előtérbe. Adjuk például a barátunknak a nagyobb szelet tortát, vagy a rokonunkat kínáljuk a legkényelmesebb székkel. Ha süteményt sütnek a japánok, akkor azt is megosztják a szomszédokkal.

A japánok számára mindez mindennapi tett, ezért is alakítják ki úgy a japán házakat, hogy legyen egy kiemelt hely a vendégek számára. Ez általában a hálószobával szemben található, ahol a legszebb japán művészeti tárgyak találhatóak.

A japánok mindig pontosak: Amit egy külföldi azonnal megtanul Japánban, az a pontosság fontossága. Ez egyfelől a másik felé mutatott tisztelet jele, másfelől megmagyarázza, hogy miért működik minden hatékonyan és megbízhatóan az országban.

Az ivás nem szül erőszakot: A Japánban járó turisták gyakran találkoznak részeg üzletemberrel, ám attól soha nem kell félni, hogy kirabolják, megverik az ittas embereket. Az viszont előfordulhat, hogy parkokban békésen szunyókáló, jól öltözött, ittas japánokkal találkozunk.

A japánok felelősségteljes városlakók: Amikor 2014-ben Brazíliában megrendezték a labdarúgó-világbajnokságot, akkor a japánok mindenkit megleptek azzal, hogy kitakarították a stadionban elfoglalt szektorukat.

A cseresznye virágzás idején, amikor rengeteg japán a parkokban piknikezik, soha nem hagynak maguk után eldobható poharakat. Amikor pedig házibulit rendezünk, akkor biztos, hogy a japánok segítenek rendet rakni, elmosogatni. Az se ritka látvány, hogy a könyvelők a cég épülete előtt felseprik a járdát.

Mindig viszonozd a szívességet: Chavez megfigyelte, hogy Japánban gyorsan megtanulja az ember, hogy hogyan fogadja el és viszonozza a szívességet, ugyanis ez elengedhetetlen a gördülékeny kapcsolatokhoz az országban.

A szívesség viszonzásának nem kell ugyanolyan mértékűnek lennie. Ha például valaki segít a költözésben, akkor elég meghívni egy italra a hála jeléül.

A gorombaság elvetendő: A japán társadalom nagyon sokra értékeli a szerénységet, az alázatosságot, és elveti a szemtelenséget. Az országban élők panaszkodás nélkül tűrik a sorban állást, nem dühösek az utakon, nem emelik fel a hangjukat, és nem sóhajtoznak. Ebbe a nyugodt légkörbe könnyen bele lehet szokni.

Mondj köszönetet a következő adandó alkalommal: A japánok soha nem feledkeznek el arról, hogy köszönetet mondjanak.A japánok nem nacionalisták: Legbelül mindenki úgy érzi, hogy a saját hazája a legjobb, de lássuk be, hogy nem létezik olyasmi, hogy a „legjobb ország a világon”.

Az udvariasság túlmegy a „Köszönöm”-ön és a „Viszlát”-on: A japánok számára nagyon fontos az udvarias, kifinomult modor. Ha útbaigazítást kér tőlük valaki, akkor a minimum az, hogy kap egy részletes térképet a járókelőktől, de az is lehet, hogy a boltos otthagyja az üzletét, hogy segítsen. A japánok számára az udvariasság egyet jelent az önzetlenséggel. Soha nem foglalkoznak azzal, hogy nekik ebből mi a hasznuk.

Tiszteld mások tulajdonát: Az „aki kapja, marja” felfogás nem létezik Japánban, ugyanis számukra elvenni valaki más tulajdonát nem helyes.

Az ígéretet be kell tartani: Ha Japánban valaki megígér valamit, akkor azt úgy is gondolja, és biztos, hogy nem fogja elfelejteni. Amennyiben azt mondták, hogy elmennek valahova, akkor nem fogják lemondani, akkor se, ha esik, ha fúj.

Néha a kormányzati ellenőrzés egy tényleg jól működő dolog: A japán kormány irányítását dicséri a világszínvonalú vasútrendszer, a minőségi egészségügy, vagy az, hogy itt található a világ egyik legjobb postai rendszere. A magánszektor valószínűleg nem tudná ilyen jól csinálni.

Kecsesség és elegancia: A japánokra függetlenül attól jellemző a kecsesség, hogy melyik társadalmi rétegbe tartóznak, mennyit keresnek, vagy honnan származnak. Emellett mindig elegánsan öltöznek és mosolyognak.

A japán ember nagyon jó hallgatóság: A japánok mindig engedik, hogy a másik mondja el először valamiről a véleményét, mert tudják, hogy fontos meghallgatni a másikat, és nem kell mindig irányítani a beszélgetést. Ettől toleránsabb és kevésbé ítélkező lesz az ember.

A témától függetlenül, a japánok inkább megbeszélik a dolgot, és nem vitatkoznak, nem erőltetik egymásra a véleményüket.

 
Mindenki része a csoportnak. Senkit se legyen kívülálló: A japánoknál nem fordulhat elő, hogy csak néhány kollégával mennek sörözni, hanem az összes munkatársat meg kell hívni. A képeken mindenkinek szerepelnie kell, aki jelen van. Ez az összetartózás arra tanítja az embert, hogy toleráns legyen azokkal, akik mások.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)