5 helyszín félelmetes legendája határon innen és túl

A CreepyShake gyűjtötte össze azokat a magyar rémmeséket, amelyekből jó horrort vagy thrillert lehetne forgatni.A Gyilkos-tó legendája: A legenda szerint Fazekas Eszter volt Gyergyó legszebb lánya, aki senkihez sem ment hozzá, mert visszavárta a katonának elvitt szerelmét. Eszter minden este elment a hegyek közé, ahol sóhajtozva sóvárgott a fiú után. Az egyik vasárnap egy zsiványvezér felkapott a lányt, és elvitte a tanyájára, ami az ezerarcú sziklák között bújt meg.

A zsiványvezér drágaköveket, aranyat, ezüstöt, de még palotát is ígért a lánynak, de Eszter továbbra is a kedvesére várt. A zsiványvezér nagyon dühös lett, és kényszeríteni akarta a lányt, hogy legyen a felesége.

A lány sikolyait meghallották a hegyek. Ekkor hatalmas mennydörgés és rémes földindulás támadt, ami magával ragadta Esztert, a zsiványvezért, de még a környéken élő pásztort is. A megáradt patak elöntötte a területet.

A fenyőerdő fái a mai napig kiállnak a helyszínen létrejött tóból, amit a pásztorok elneveztek Gyilkos-tónak. Ha napsütésben belenézünk a tóba, akkor állítólag megláthatjuk Eszter gyönyörű szürke szemeit.

A putnoki farkasember legendája: A legenda szerint egy farkasra emlékeztető szörny rátámadt egy asszonyra, aki a mezőn vágott át, hogy ebédet vigyen a férjének. A fenevad szétmarcangolta a nőt, de nem ölte meg.

A véres nő elrohant az urához, hogy segítséget kérjen tőle, ám amikor meglátta az alvó férfit, akkor annak szájából a nő ruhafoszlánya lógott ki. Az asszony rájött, hogy a párja a farkasember, ezért fogott egy nagy szikladarabot, amivel agyonverte a férjét. A holttestet kövekkel takarta be.

Hazaérve az asszony mindenkinek elmesélte a történetet, ami arra figyelmeztet, hogy mindenki, aki a környéken jár, dobjon egy követ a sírhelyre, hogy ne kísérthesse meg farkasember.

Tázlári homokdomb: Bács-Kiskun megyében, nem messze Soltvadkerttől kell keresnünk a helyet, ahol korábban Árpád-kori temetőt tártak fel. A 200 sír között egy templom maradványai is előkerültek, de annak a jellemzői nem egyeztek az akkor megszokott kelet-nyugat tájolású keresztény templomokkal.

Az is érdekes, hogy II. József után, azaz 1790-es évek óta, egyetlen egy térkép sem jelöli a helyet. A legérdekesebb mégsem ez, hanem az az ismeretlen csontváz, amelyet fejjel lefelé, hátrakötött kezekkel hantoltak el.

Hiripné legendája (Both vára): Bérkény és Várpataka találkozásánál található a hegy, ami a Várdomb nevet kapta. Régen egy vár magasodott a tetejét. Ott élt az özvegy Hiripné és két fia, Domokos és Ábrahám.

A két elkényeztetett fiú abban lelte örömét, hogy a környék lányaira és asszonyaira vadászott. Egyszer két gyászoló székely párbajra hívta ki a fivéreket, amiért azok elrabolták és megölték a menyasszonyaikat.

Az egyik párbajt a Domokos-hegyen tartották, ahol Domokos meghalt. Ábrahám túl a Bérkényen vesztette életét. A hegyet azóta Ábrahámnak nevezik. A párbajban aratott győzelmet ünneplő székelyek lerombolták a Hirip-várat, ahol a két fiú anyja meghalt. A szabadulás örömére az emberek szalmával befont és szurokkal meglocsolt, égő kereket gurítottak le a vároldalról. Ezt a hagyományt minden húshagyó kedden megismétlik.

A Salamon-torony valódi foglya: Valójában nem Salamon király raboskodott a toronyban, hanem Vlad Tepes, aki felajánlotta a szolgálatait a törököknek, amiért Mátyás király 1462-től 1474-ig a toronyba záratta „Drakulát”.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)