Tudósok petesejt nélküli embriókat hoztak létre! - videó

A petesejtet gyakorlatilag megtermékenyítés nélkül fejlődésre lehet bírni.

Azonban az így létrejövő álembrió néhány nap alatt elhal. Az életképtelenség miatt nem indulnak el kulcsfontosságú fejlődési folyamatok. Mindezekhez az ivarsejt megtermékenyítésére van szükség!

A Bathi Egyetem biológiai és biokémia tanszékének tudósai kifejlesztettek egy olyan módszert, amellyel egér-álembriókba hímivarsejteket fecskendeznek. Ez lehetővé teszi, hogy 24%-ban egészséges kisegerek szülessenek.

“Ez az első alkalom, hogy elértük az embriók teljes kifejlődését azáltal, hogy az álembriókba spermát fecskendeztünk. Eddig úgy tudtuk, hogy csak a petesejt képes az ivarsejt átprogramozására, hogy lehetővé váljon az embrionális fejlődés.” – publikálta Tony Perry molekuláris embriológus a Nature Communications folyóiratban.

„Munkánk megkérdőjelezi azt a dogmát, amely körülbelül 1827 óta él, amikor a korai embriológusok először figyeltek meg emlőspetesejteket, és 50 évvel később megtermékenyítést -, amely szerint csak az ivarsejt által megtermékenyített petesejt eredményezhet eleven szülést emlősöknél.” – idézi Perryt a phys.org tudományos hírportál.

A megszületett egerek egészségesek voltak, de összevetve a természetes megtermékenyítéssel született egerekkel DNS-ük eltérő epigenetikai (gének számára ki/be, kapcsolóként szolgál) jegyeket hozott!

Ez annyit jelent, hogy a különféle epigenetikai pályák ugyanahhoz a fejlődési megállóhoz vezethetők vissza. Ez a felfedezés korábban nem volt közismert a tudomány számára.

A tudományos felfedezés abban segíthet a jövőben, hogy hosszú távon lehetővé válhat állatok és veszélyeztetett állatfajok tenyésztése nem petesejtek és ivarsejtek felhasználásával.

Távlatokban, az emberi meddőségben is segíthet, ami azonban különféle etikai problémákat vethet fel!

“Ez egy izgalmas kutatás, amely segít többet megtudni arról, hogyan kezdődik az emberi élet, és mi vezérli az embriók életképességét, azokat a mechanizmusokat, amelyek fontosak a termékenységben. A jövőben ez jelentőséggel bírhat abban, hogyan kezeljük a meddőséget, bár az még igen távol van” – nyilatkozta Paul Colville-Nash a brit Medical Research Council tagja.

Forrás: erdekesvilag.hu