Túltermelésnek köszönhetjük a kedvenc tejtermékeinket



A krémtúró, a joghurthab és a Túró Rudi keletkezésének története.1968-ban állította össze a Mansholt tervet Sicco Mansholt, holland földművelő-politikus. A kontinens önellátóságát előmozdító fejlesztések jól működtek a gyakorlatban, hogy hamarosan több mezőgazdasági ágazatban, így a tejiparban is, túltermelés mutatkozott.

A jelentős mennyiséget előállító országok érdekében az Európai Gazdasági Közösség (EGK) tulajdonképpen megtiltotta a nyugati országok tejimportját a keleti blokk térségéből. Hazánk ebben az időben erősen dolgozott a tejtermelési és feldolgozási kapacitásainak fejlesztésén, tehát a nyugati piacok bezárása miatt valamit kezdeni kellett az évi 965 millió liternyi tejjel.

A keleti blokkba való export nem lett volna kifizetődő a szállítás körülményessége és az alacsony árak miatt, ezért itthon kellett valahogy értékesíteni a hatalmas tejmennyiséget, ám akkoriban a magyarok Európa sereghajtói közé tartóztak a tej- és tejtermék fogyasztásában.

Ekkor találták ki, hogy a tejalapú desszertek kínálatának bővítése hozhat gyors és látványos sikert. Habár az elképzelés jó volt, a megvalósítás problémákba ütközött. Először is a különlegesebb termékek előállításához se tapasztalat, se gépek nem álltak a magyarok rendelkezésére, ezért valahonnan licenszet kellett szerezni.

A Gervais-Danone vállalatcsoport, ami 1994-ben vette fel a Group Danone nevet, eladta a habosított joghurt gyártási engedélyeit és az ahhoz szükséges technológiát. 1977 májusában megjelent hazánkban a joghurthab, de olyan korlátozott mennyiségben, hogy a legtöbben csak hírből ismerték az új terméket. Amikor az eleinte a vállalat után zservé néven emlegetett finomságból valahol felbukkant néhány kartonnyi, akkor némi közel közelharc árán, perceken belül elfogyott.

1978-ban csak néhány pesti boltban, és ott is csak percekig, lehetett megszerezni a terméket, aminek mennyiségét 30-ról 50 ezer darabra emelték. 1981-re az 50 ezer darabot sikerült 20 millió tégelyre feltornázni. Az eleinte citromos és epres habok mellé 1983-ban megérkezett a zöldalmás és a meggyes íz is.

A krémtúró 1966 novemberében, kísérleti jelleggel, minimális mennyiségben jelent meg a boltokban. A kevés visszajelzés miatt sokáig nem növelték a gyártási mennyiséget. Mivel csak évi 150 kilogrammnyi mennyiség készült, ezért csak kevesen ízlelhették meg a tejterméket.


A kísérletezés idejében, a később kedveltté vált, vaníliás és a mazsolás íz mellett megjelent a málnás, a füstöltsajtos, hagymás-paprikás, paradicsompürés és a tormás krémtúró is. Ezeket már akkor is a ma ismert lapos, 15 dekagrammos műanyagtégelyekben árulták. A joghurthabokhoz hasonlóan, a krémtúró áttörése is a 70-es évek végén következett be.

A Túró Rudi már 1968-ban elindult a siker útján, de önmagában mégis kevés volt ahhoz, hogy javítson a magyar tejtermék fogyasztási mutatóin. A legnagyobb Hungarikumok közé sorolt Túró Rudi egyébként nem is magyar találmány, mert valójában egy szovjet desszert másolata, amit a moszkvai tanulmányútjukon ismertek meg a magyar élelmiszeripari mérnökök az 50-es évek végén.

A tejtermék összetétele és piros alumínium tasakja már magyar találmány, ahogy a név is, ami eleinte nagyon durván kiborította a szigorú cenzorokat, akiket nem érdekelt, hogy állítólag a feltaláló a saját fia után nevezte el a Túró Rudit.

Akadt olyan kiadóvállalat, amely addig nem akarta reklámozni a Túró Rudit, amíg nem változtatják meg az erkölcstelen nevét. A Túró Rudinak azonban reklám sem kellett a népszerűségéhez, ami máig töretlen.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Ajánló

Ajánló