Megbánt találmányok



Négy feltaláló, aki átkozza a napot, amikor előállt az ötletével.Az emberekben mindig is benne volt a felfedezés iránti vágy, aminek hála, áthajóztuk az óceánokat, meghódítottuk az eget, és az űrt kutatjuk, ám a tudománynak, kutatásoknak, kísérleteknek, új találmányoknak is vannak hátulütői, ugyanis az emberiség arra is hajlamos, hogy rossz célokra, nem az eredeti funkciója szerint használja azt, aminek feltalálóját a jó szándék vezérelte.

Íme néhány feltaláló, aki már bánja, hogy megvalósította az ötletét.

Wally Conron és a Labradoodle: Az 1980-ban Ausztráliában élő Wally Conron segítőkutyákkal foglalkozott, amikor megbízást kapott egy idősebb, vak asszonytól, akinek segítőkutyákra volt szüksége, ám az ebnek több feltételnek is meg kellett felelnie, például annak, hogy ne hullassa túlságosan a szőrét, mert a nő férje allergiás volt a kutyaszőrre.

Conron végül a Labrador és a Pudli keresztezése mellett döntött, amiből megszületett a Labradoodle, az a kutyafajta, amely napjainkban már nagyon népszerű. A kutyus a megbízónak is megfelelt, ám ennek ellenére, a tenyésztő nem volt boldog.

Ennek oka az, hogy Conron eredményét látva az emberek nekiálltak a különböző fajták keresztezésének, aminek következményeként olyan típusok jöttek létre, amelyek nagyon szépek, de rengeteg az egészségügyi problémájuk.

Scott Fahlman és a szmájlik: Napjában többször találkozunk a szmájlikkal, amik nem csak a számítógépeken terjedtek el, hanem a boltok polcain is, hiszen némelyiket játék, lakásdekoráció formájában is megvehetjük, ezért jogosan gondolhatná azt az ember, hogy a feltaláló nagyon büszke a találmányára, pedig nem az.

A számítógépekkel foglalkozó Scott Fahlman eredetileg azért találta fel a mosolygós szmájlikat, mert nem akarta, hogy a címzett túl komolyan vegye, amikor vicces dolgokat tartalmazó üzenetet küld neki.

Az ötlete bevált, ma pedig szinte nem létezik olyan érzelem, esemény, amit ne lehetne egy szmájlival kifejezni. Fahlman elmondta, hogy úgy érzi magát, mintha ő lenne dr. Frankeinstein, hiszen a találmánya teljesen megváltozott, és egyáltalán nem örül annak, ahogy manapság az emberek használják.

Anna Jarvis és az Anyák napja: Imádta az anyukáját Anna Jarvis, aki annak idején azért állt elő az ünnep ötletével, hogy kifejezze háláját az anyukájának. Az első Anyák napját 1908-ban tartották. Jarvis akkor 500 szál fehér kerti szegfűt küldött a vasárnapi iskolában tanító édesanyjának.

Később az emberek pénzszerzési lehetőséget láttak az ünnepben, amivel kapcsolatban megjelentek a képeslapok, virágárusok, más cégek, mindezt pedig nagyon utálta a feltaláló, ugyanis Jarvis tényleg csak a szeretetét akarta kimutatni az anyukájának.

Ethan Zuckerman és a felugró reklám: Ethan Zuckerman különféle hirdetési felületeken dolgozott, amikor az egyik autós cég dühösen reklamált nála, ugyanis a reklámjuk egy szexuális tartalmú oldalon jelent meg, ezért attól féltek, hogy az emberek majd azzal azonosítják a járműveiket.

Zuckerman dolga az volt, hogy találjon ki egy megoldást a problémára. Ekkor születettek meg azok a hirdetések, amik teljesen váratlanul, új ablakban bukkannak fel az éppen böngészett weboldalon.

Az internetezők szívből utálják a felugró reklámokat, ami miatt Zuckerman bocsánatot kért, és elmondta, hogy a találmányának nem az volt a célja, hogy másokat idegesítsen.

(Forrás: bien.hu)

Ajánló

Ajánló