Komoly betegséget terjeszthetnek a legelő állatok

Milyen betegségeket kaphatnak el az emberek az állatoktól?Legelő állatok: A szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadásáról, a kergemarhakórról mindenki hallott már, de arról kevesen tudnak, hogy a juhok és a kecskék is szenvedhetnek ilyen betegségben. Szintén a szarvasmarha terjeszti a brucellózist, ami rosszabb esetben vetélést, influenza- vagy vérmérgezésre utaló tüneteket okozhat az embereknél. A betegséget fertőzött tej, hús és egyéb marhatestnedvek terjeszthetik. A szarvasmarhák lépfenét is terjeszthetnek.

Patkányok: A harapásukkal, a karmolásukkal, az ürülékükkel, a bolhákkal és az atkájukkal adhatnak át fertőzéseket az embereknek. A patkányok veszélyességét jól mutatja a pestis, ami 75 millió ember halálát okozta, és csak 1894-re sikerült megállítani.

De nem a Yersinia pestis nevű baktérium az egyetlen, amit a patkányok terjesztenek, ugyanis a patkányharapási láz, a hantavírus, a szalmonellafertőzés, a tularémia, a trichinellózis, a leptospirózis, a vérzéses láz, a veszettség és a Murin tífusz is olyan betegség, amelyet a rágcsálók terjeszthetnek.

Az egész világon előforduló fertőzés tünetei enyhék, de ugyancsak a patkányok és az egerek terjesztik a limfocitás choriomeningitist (a fertőző agyhártyagyulladás egyik altípusa), ami rosszabb betegség, de általában abból is szépen ki lehet gyógyulni.

Madarak: Az 1918-as nagy influenzajárvány, vagyis a spanyolnátha 50 millió ember halálát okozta világszerte. A pestis után ez volt a második legnagyobb, legpusztítóbb világjárvány, ami után a kutatók évekig próbálták kideríteni, hogy honnan indulhatott spanyolnátha, ami esetében nincs kizárva, hogy köze lehet hozzá a madaraknak, ahogy egy másik influenzajárvány, a madárinfluenza kirobbanásához is volt.

Ennek a feltételezésnek az alapja az, hogy a spanyolnátha vírusa és a madárinfluenza vírusa annyira hasonló, hogy csak két aminosav különbség van köztük. Ugyanakkor a madárinfluenza sokkal kisebb valószínűséggel terjed madárról emberre és emberről emberre.

A madárinfluenza legveszélyesebb változata az 1997-ben felfedezett H5N1-vírustörzs, amit akkoriban a WHO lehetséges világjárvány forrásnak nevezett.

Sertés: 2009-ben keltett hatalmas pánikot a H1N1-vírus, ami ellen ma már létezik védőoltás, de előtte hivatalosan is komoly járvánnyá fajult. Ezt a vírust nem kizárólag madarak terjesztették, ugyanis eredetileg egy mexikói sertéstelepről indult ki az észak-amerikai és az eurázsiai sertésállományok találkozása után.

Meg kell azonban jegyezni, hogy nem az H1N1-vírus az egyetlen, amit a sertések terjesztenek, ugyanis tőlük származik a disznópásztor-betegségnek is nevezett leptospirózis, ami baktériumokon keresztül terjed más állatokra és emberre vizelet, fertőzött édesvíz, föld, táp vagy élelmiszer útján.

A betegség csak tíz százalékban válik életveszélyessé, viszont már létezik ellene védőoltást, amit az átlagembernél veszélyeztetettebbek (például állatgondozók, vadászok, állatorvosok) kérhetnek az orvosuktól. Hazánkban évente 30-40 megbetegedést regisztrálnak.

Szintén a sertések által terjesztett betegség a hepatitis E, avagy a HEV. Ez a vírus a nem megfelelően hőkezelt, fertőzött sertéshússal vagy az állatok gondozása közben ürülékkel kerülhet az emberi szervezetbe. A betegség felnőttek és gyerekek esetében is tünetmentes, viszont a terhes nőkre veszélyt jelent, a szövődménye pedig májgyulladás lehet.

Annak ellenére, hogy az egész világon húszmillió fertőzöttet tartanak számon, védőoltást mégis csak Kínában fejlesztettek ki a betegség ellen.

(Forrás: divany.hu)