A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint ezek a védőoltások ajánlottak a felnőtteknek

Nem csak gyerekkorban fontos, hogy be legyünk oltva.Amíg az ember gyerek, addig természetes, hogy bizonyos időközönként védőoltást kap, de felnőttként hajlamosak leszünk elhanyagolni ennek a jelentőségét, pedig van néhány védőoltás, amit felnőtt korban is be kell adatnunk.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint ezek az alábbiak.

Pneumococcus: A pneumococcus jellemzően középfülgyulladást, tüdőgyulladást okoz, de időseknél és kisgyerekeknél gennyes agyhártyagyulladás is előfordulhat. A pneumococcus elleni védőoltás hosszú távú védelmet nyújt. A rendszeres emlékeztető oltás nem tanácsolt, csak különleges esetekben lehet szükséges 5-10 év után, és 65 év felett.

Diftéria, tetanusz, szamárköhögés: A védőoltással kialakított immunitás nem olyan tartós, mint a természetes védelem. A diftéria (torokgyík) esetében a védettség olyan szinten csökken, hogy Magyarországon, és más országokban tervezik a lakosság 10 évenkénti újraoltását.

Hepatitis A és B: A májgyulladást okozó hepatitisvírusok közül az A típus emberi érintkezéssel, piszkos kézzel, valamint enni-innivalóval terjed. A vírus a fagyasztásnak is ellenáll. Általában magától gyógyul a hepatitis A által okozott májgyulladás, mégis az idősek esetében súlyos lefolyású lehet. A gyerekek sokszor tünetmentesek, de a székletükkel ürülő vírusok fertőzhetik a környezetüket.

A hepatitis B vérrel, nyállal, testnedvekkel terjed, a fertőzöttek közül pedig sokan csak akkor jönnek rá, hogy megbetegedtek, amikor már májbeteggé váltak. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.

Magyarországon 1999 óta beoltják a gyerekeket az iskolákban. Aki ebből kimaradt, annak érdemes pótolnia! A két vírus ellen külön és kombinált védőoltás kérhető. A kombináltból három oltás nyújt hosszú távú védelmet.

Influenza: A Nemzeti Népegészségügyi Központ leginkább a 60-65 év feletti, az idült keringési és légzőszervi betegségben, az anyagcsere-betegségben, veseelégtelenségben és haemoglobinopathiában szenvedőknek ajánlja, mert az ő esetükben a legnagyobb a halálos bakteriális felülfertőződés (elsősorban tüdőgyulladás) veszélye. Az oltást évente érdemes megismételtetni, mert az influenzavírus gyorsan változik.

Kullancsencephalitis: Magyarország erdősebb vidékein, elsősorban Vas, Zala és Somogy megyékben és az Északi-középhegységben található a legtöbb fertőzött kullancs, ami olyan vírusokat terjeszthetnek, mint például az agyvelőgyulladás.

Aki ezeken a tájakon lakik, vagy sokat túrázik, az mindenképpen jobban jár, ha beoltatja magát kullancsencephalitis ellen. Az oltást 1-3, majd 5-12 havonta ismételni kell, hogy kialakuljon a tartós védelem, amiket aztán emlékeztető oltásokkal erősítenek meg. A szintén kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás.

HPV: A 12 éves kort betöltött lányok ingyen megkapják az iskolákban a méhnyakrákot okozó HPV elleni védőoltást, ami felnőttek esetében is ajánlott. A humán papillomavírusoknak több, mint 100 típusa ismert, melyek közül a leggyakoribbak ellen nyújt védelmet a Magyarországon forgalomban lévő 3 oltóanyag.

Meningococcus: A cseppfertőzéssel terjedő baktérium agyhártyagyulladást, de súlyos esetben több szervet érintő vérmérgezést (szepszist) okozhat. A meningococcus nem terjed olyan könnyen, mint az influenza és a nátha.

A betegségre leginkább a csecsemők és a fiatal felnőttek fogékonyak, különösen azok a fiatalok, akik kollégiumban laknak. A védőoltás 5 éves kor felett, 3-5 évig nyújt védelmet.

(Forrás: divany.hu)