Nyolc bomba találta el a 13 éves kislány iskoláját

A szír háborúban rengeteg gyerek hal meg. Az áldozatok között volt a 13 éves Renad Al Daaef, akinek az anyukája, Fatima Haji Suleiman elmondta, hogy mi történt 2016. október 26-án.„A szír háború: egy anya vallomása

A nevem Fatima Haji Suleiman és al-Hassból származom, ami egy kis falu a szíriai Idlib vidéken. Egy gyönyörű 13 éves kislány, Renad édesanyja voltam. A lányom hangja örömet és célt adott nekem. Ő segített, hogy dolgozzam a jövőjéért, annak ellenére, hogy már 6 éve a háború terrorjában éltünk.

Október 26-án elvittem az iskolába, majd dolgozni mentem a központba Kafr Nabl-ban, ami közel esik az otthonunkhoz. Azon a szerdán dél előtt légitámadás érte a várost. A lányom iskoláját nyolc bomba találta el. Ahogy a bombák zuhanni kezdtek, úgy kezdett sajogni a szívem.

Az iskolához hajtottam. Amikor odaértem, körberohantam az iskola romjait. Nem láttam mást, csak a poros, véres, sokkot kapott, rettegő gyerekeket. Mindenkitől megkérdeztem, hogy látta-e a lányomat, de senki sem tudott válaszolni. Ahogy hirtelen felnéztünk, úgy pillantottuk meg az újabb rakétát magunk felett. Az emberek elbújtak a romok között.

A rakéta néhány tömbbel mellettünk esett le. Folytattuk a kutatást. A lányomat kerestem a véres gyerekek között. Kerestem a könyveit, a táskáját a testrészek és iskolai papírok között. Hallottam, ahogy kiabálok, sírok. Amikor megfogtam a kezeket, lábakat, mindig megkérdeztem, hogy „Renad, te vagy az?”

Azt kérdeztem magamtól, hogy mi a különbség a lányom és más gyerekek végtagjai között? Minden gyermek az enyém is. Összetört a szívem, a sírást pedig nem tudtam abbahagyni. Ahogy ott álltam sírva, valaki azt mondta, hogy a lányom otthon van.

Mintha kardot szegeznének a szívemnek, úgy kérdeztem, hogy meghalt-e. Sokkos állapotban mentem haza. A nappaliban megláttam Renad letakart testét a földön. Lezuhantam mellé, és félve emeltem fel a leplet, mert nem tudtam, hogy milyen állapotban lesz a teste.

Megpillantottam az arcát, aminek gyönyörű sárgás színe volt. A hajában por és homok volt, de megköszöntem Istennek, hogy legalább egyben volt az apró teste. Észrevettem, hogy a bomba egy darabja vágta el a nyakát a füle mellett. Hosszú és fájdalmas halála volt. Felkiáltottam, hogy miért a mi gyerekeink, és hogyan lehet ennyire kegyetlen az az ember, aki megöli a gyerekeinket. Imádkoztam Istenhez, hogy leckéztesse meg azokat, akik ezt tették velünk.

Soha nem fogom elfelejteni az illatát, a nevetését, az érzést, ahogy a hangjára értem haza. Nincs annál nehezebb, mint átélni egy ilyen veszteséget. Annál a tudatnál sincs rosszabb, hogy többé nem találkozunk. Imádkozom Istenhez, hogy kegyelmezzen nekem és minden anyának, aki elvesztette a gyermekét a háború miatt.

Al-Haas diákjai október 26-án nem csak egy légitámadás miatt haltak meg, hanem a világban lévő együttérzés, emberségesség és igazság hiánya miatt vesztették életüket. A 13 évesen mártírhalált halt Renad Khaled Al Daaef édesanyja vagyok. Arra kérlek, hogy segíts, hogy megállíthassuk azt, ami a gyermekek ellen zajlik Szíriában.”

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)