A filmipar legtöbbször feldolgozott történetei



Hol jól, hol rosszul öltöztették új köntösbe a klasszikus filmeket.Az élőhalottak éjszakája: Kulcsfilmek: Az élőhalottak éjszakája (1968), Az élőhalottak éjszakája (1990), Az élőhalottak éjszakája (2006), Mimesis: Night of the Living Dead (2011), Az élőhalottak éjszakája: Újjáélesztés (2012), Night of the Living Dead (2014), Rebirth (2018).

Fogászati műtét közben kapott ihletet George A. Romero, aki alacsony költségvetéssel készítette el a horrort. A film hatalmas sikert aratott, a benne látható szörnyek pedig a mai zombik prototípusaivá váltak.

Az élőhalottak éjszakájában a sírból másznak ki a holtak, akiknek a harapása a Vénuszról visszatérő műhold sugárzása miatt terjeszti tovább a kórt, amiből csak fejlövés útján lehet kigyógyulni. George A. Romero filmjének újragondolásai ritkán ütötték meg az elvárt minőséget.

King Kong és Godzilla: Kulcsfilmek: King Kong (1933), Godzilla (1954), King Kong vs. Godzilla (1962), King Kong (1976), Godzilla (1998), King Kong (2005), Godzilla (2014), Shin Gojira (2016), Kong: Koponya-sziget (2017).

Amerikában és Japánban született meg az óriásszörnyfilmek két alapdarabja, King Kong és Godzilla. Külön-külön mind a két szörnyuniverzumhoz rengeteg feldolgozás kapcsolódik. Az igazsághoz azonban hozzátartózik, hogy az 1933-s King Kong és a 1954-es Godzilla még technikai szempontból előremutató megoldásokkal készült, ám a folytatások és a remake-ek többsége nem ért fel az elődjéhez. Ez alól csak a 2016-os japán Shin Godzilla kivétel, mert az méltó utódja lett az eredeti filmnek.

Pán Péter: Kulcsfilmek: Pán Péter (1924), Pán Péter (1953), Peter Pan (1976), Hook (1991), Pán Péter (2003), Neverland (2003), Én, Pán Péter (2004), Pán (2015), Neverland (2018), Peter Pan (2019).

A Disney egymás nem győz élőszereplős változatot adni a rajzfilmjeinek. Ezek között Pán Péter az egyik legtöbb újrafeldolgozással rendelkező mesehős, aki annyira népszerű, hogy az angolszász városokban szobrokat állítottak neki, a pszichológia pedig egy személyiségzavart is elnevezett róla.

A feldolgozások terén a 2003-as Én, Pán Péter és a 2015-ös Neverland az elvágyódás és a gyermeki ártatlanság metaforája. A Pán eltér az eredeti történettől, mert a második világháború utáni London árváinak kalandjait mutatja be.

A Pál utcai fiúk: Kulcsfilmek: A Pál utcai fiúk (1917, 1924), Pál utcai fiúk (1934), A Pál utcai fiúk (1969), A Pál utcai fiúk (2003).

Ha valaki nem akarja elolvasni a kötelező olvasmányként feladott ifjúsági regényt, amit Molnár Ferenc 1907-ben írt, akkor bőven válogathat A Pál utcai fiúk filmes adaptációi közül. Ha valaki még nyelvet is gyakorolna közben, akkor a magyar mellett megnézheti az amerikai és olasz változatokat is!

Klasszikus szörnyhorrorok (Drakula, Frankenstein és társaik): Kulcsfilmek: Nosferatu (1922, 1979), Drakula (1931, 1979, 1958, 1992), Frankenstein (1931, 1994), Múmia (1932), A londoni vérfarkas (1935), A farkasember (1941), Frankenstein átka (1957), A múmia (1959, 1999, 2017), Vér Drakulának (1974), Hús Frankensteinnek (1973), Egy amerikai farkasember Londonban (1981), Frankenstein (1994), A vámpír árnyéka (2000), A szövetség (2003), Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv (2010), Az ismeretlen Drakula (2014).

Rengetegszer feldolgozták már a gótikus irodalom klasszikus szörnyeit, így például Bram Stoker Drakuláját, Mary Shelley Frankensteinjét vagy Nina Wilcox Putnam Múmia-történeteit. Ezek a remake-ek, újrafeldolgozások mind a teremtő-teremtmény, apa-fiú kapcsolat sémájára épült.

(Forrás: hu.ign.com)

Ajánló

Ajánló