Tudományos rejtélyek a világunkról

Mi okozza a holdrengést, tényleg bekövetkezhet a pólusváltás, volt-e élet a Marson?A Föld, a hold és úgy általában az egész világunk, tele van érdekes rejtélyekkel, amelyek közül sokra már sikerült megfejtést találnia a tudománynak, ám a mai napig akadnak olyan titkok, amelyekre továbbra is keresik a választ.

Ilyen sokakat érdeklő kérdés például az, hogy a Földnek tényleg két holdja volt-e eredetileg, de az is rejtély, hogy milyen anyagból áll a köpeny, de ez csak kettő az alábbi gyűjteményben szereplő, világunkat érintő titkok sorából.

Két Hold elmélet: A csillagászok azt feltételezik, hogy nagyjából 4,6 millió évvel ezelőtt két holdja volt a Földnek. A második körülbelül 1200 kilométerre volt a bolygótól, és ugyanazon a pályán haladt, mint az első hold, ám egyszer összeütköztek. Ez magyarázhatja azt, hogy a hold két oldala miért olyan különböző.

Visszatérés a Marsra: Évek óta folyik a találgatás arról, hogy volt-e élet a Marson. A tudósok most biztató jeleket találtak, hiszen a létfontosságú molekulák jelen vannak a bolygón, ahol erre utal a Gale-kráter formái is.

Néhány szénalapú molekulát is találtak a Mars talajában, ami nem kizárólag a rover okozta szennyeződés eredménye. Mindez azt sugallja, hogy a Marson lehetett élet a Föld előtt, de ez továbbra is csak feltételezés.

150 °C eltérés: A Föld legforróbb helye Líbiában van, ahol 58 °C a hőmérséklet. A leghidegebb terület az Antarktisz -73 fokkal. A legalacsonyabb megfigyelt hőmérsékletet, -89,2 °С-ot, az orosz Vostok állomáson mérték 1983. július 21-én.

Színváltás: Az őskori növények más molekulákat használtak, mint a jelenlegi klorofill, ezért vörös és kék fényeket tükröztek vissza, emiatt akkoriban lila árnyalatban játszott a Föld.

Az idő nem áll meg, de a Föld lassul: 620 millió évvel ezelőtt egy nap 21,9 óra volt. A Föld mozgása folyamatosan lassul, aminek mértéke 70 milliszekundum/100 év. Ez az jelenti, hogy 100 millió év múlva már éjfél lesz, ami most este 11 óra.

Kola fúrótorony, Oroszország: A szeizmológusok azt feltételezik, hogy a Föld belső magja szilárd, de a külső folyékony, majd jön a köpeny, amiről még mindig nem lehet tudni, hogy miből áll, hiszen senki sem jutott el odáig. A köpeny 30-2900 kilométer mélyen van, míg az emberiség csak 12.3 kilométer mélységbe ment le ezidáig.

Holdrengés: Nem sokan tudják, hogy szeizmikus mozgások a holdon is előfordulnak, ám azok nem annyira erősek, mint a földmozgások, ráadásul ritkák. A tudósok azt feltételezik, hogy a holdrengés oka az ár-apály jelenség, esetleg meteoritok becsapódása lehet, vagy valami más, tehát egyelőre csak találgatnak.

4000 év múlva pólusváltás: A tudósok szerint a Föld mágneses pólusai mozoghatnak és megváltozhatnak. Erre legutóbb 10 millió évvel ezelőtt került sor. Előfordulhat, de biztosra senki sem tudja, hogy lesz-e újabb pólusváltás. A tudósok szerint 6000-ben következhet be a jelenség, aminek oka is rejtély.

A pörgés állandó: A Föld 1600 km/óra sebességgel forog, míg a Nap körüli mozgása 108000 km/óra. Az emberiség csak akkor érezné ezt a mozgást, ha a sebesség megváltozna.

Le ne essünk: A Föld alakja nem egy tökéletes gömb, emiatt találhatóak rajta alacsony gravitációs területek. Az egyik ilyen anomália a kanadai Hudson-öböl. A tudósok szerint a gyenge gravitáció lehet az oka a gleccserek gyors olvadásának.

(Forrás: femcafe.hu)