Mindent megfagyaszt maga körül a tengeri jégcsap



Tudd meg, hogy hogyan jön létre a halojelenség, a víznyelő, vagy például a fénypillér!Augusztusban sokat hallhattál a hullócsillagok kialakulásáról, ám a világon rengeteg más, csodás, veszélyes és ártalmatlan természeti jelenség nyűgözi le az emberek, akik néha nem tudják, hogy hogyan alakulhatott ki az, amit látnak.

Ha téged is érdekelnek a természeti jelenségek, akkor az alábbiakban néhányról megtudhatod, hogy hogyan jönnek azok létre.

Fénypillérek: A hideg téli napokon jelenhetnek meg fényes oszlopok az égen. A fénypilléreknek nevezett, különleges és ritka jelenség akkor alakul ki, amikor a jégkristályokon visszaverődik a Nap vagy a Hold fénye, aminek hatására megjelennek a pillérek. Elsősorban a sarki, sarkvidéki területeken figyelhető meg a jelenség.

Halojelenség: Azt a jelenséget nevezzük így, amikor az égre felnézve azt látod, hogy egy fehér, fényes karika alakult ki a Nap vagy a Hold körül. Ezt az okozza, hogy nagyjából 8-12 kilométerre tőlünk a fátyol- és pehelyfelhőkben lévő jégkristályokat megvilágítja a fénysugár. Ekkor megtörik a fény a külső vagy belső lapokon, és létrejön a karika, ami néhány másodpercig, vagy órákon át látható.

Tengeri jégcsap: A tengeri jégcsapot eddig csak egy-két alkalommal sikerült megörökíteni. A tengeri jégcsap azért alakulhat ki, mert az óceán egyes részein sokkal hidegebb és sósabb a víz, mint a környezetében, ezért megjelenik a tornádó alakú, tengeri jégcsap, ami a tengerfenék elérésekor mindent megfagyaszt, amihez hozzáér. Volt már arra példa, hogy néhány másodperc alatt több métert is elért, megfagyasztva ezzel a tengeri sünöket, csillagokat és az ott élő többi élőlényt.

Hullócsillag: Nyáron, főleg augusztusban érdemes az eget kémlelni ugyanis akkor a legnagyobb az esélye annak, hogy hullócsillagot láthatsz. Valójában arról van szó, hogy az űrben keringő kövek és porszemek nagy sebességgel belépnek a Föld légkörébe, ahol égni kezdenek, az emberek pedig ennek a fényét látják, amikor hullócsillagot néznek. Az, hogy mennyi ideig látható az égen, attól függ, hogy mekkora a mérete.

Víznyelők: A természetről tudjuk, hogy nem csak ártalmatlan jelenségekre képes, hanem olyanokra is, amelyek igazi katasztrófát képes előidézni, és emberéleteket követel. Ilyen például a szökőár, a tornádó, a földrengés, a vulkánkitörés, vagy a víznyelők. Ezt bizonyítja az, amikor Floridában egy férfi nyugodtan aludt a hálószobájában, amikor váratlanul víznyelő alakult ki, amibe a férfi belezuhant.

A víznyelő tulajdonképpen egy kisebb bemélyedés, amiben korábban víz volt, ám nem ritka, hogy a behordott anyag, növényzet feltölti, ezért azt senki sem veszi észre és ráépítenek. A bajt az okozza, hogy az esőzések következtében víz jut a talajba, a növényekbe, ezért előfordul, hogy beszakadnak, és így létrejön a víznyelő.

Világító tengerek: Amennyiben eddig úgy gondoltad, hogy a világító tengerek csak képszerkesztővel manipulált fotókon léteznek, akkor nagyot tévedtél, mert vannak olyan tengerpartok, például a Maldív-szigeteken és Puerto Ricóban, amelyek éjjel kék fényben ragyognak.

Ezt a természeti jelenséget azoknak a vízben élő mikroorganizmusoknak köszönhetjük, amiket fitoplanktonoknak nevezünk. A fitoplanktonok a hullámmozgások hatására keltik életre a csodaszép fényjátékot.

(Forrás: bien.hu)

Ajánló

Ajánló