Miénkhez hasonló bolygórendszert fedezett fel a Sofia

Tíz éve állt munkába a NASA repülőgépre telepített obszervatóriuma, a Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy.2010. május 26-án kezdte meg működését a NASA repülőgépre telepített obszervatóriuma, a Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy (SOFIA). A 2,5 méter átmérőjű műszert szállító, átalakított Boeing 747SP repülőgép, közel 14 ezer kilométeres magasságba viszi fel a teleszkópot, ami ennek köszönhetően, olyan tisztán vizsgálhatja az infravörös univerzumot, ahogy arra a felszíni távcsövek nem képesek.

A SOFIA számos tudományos felfedezésben nyújtott segítséget. A kutatók általa azonosították az elsőként kialakult molekulatípust az űrben, részleteket tudtak meg a csillagok és a bolygók születéséről, haláláról, megértették a szupernagy tömegű fekete lyukak működését és galaxisokat fedeztek fel.

Íme néhány a SOFIA legnagyobb felfedezései közül!

A miénkhez hasonló, közeli bolygórendszer: Jelenleg az ε Eridani csillag bolygórendszere hasonlít a legerősebben a Naprendszerünkre, ugyanis ennek középpontjában egy olyan csillag található, amely hasonlít az ősi Napra.

Miután a SOFIA megvizsgálta a forró por infravörös sugárzását, megerősítette, hogy a rendszer felépítése igencsak hasonlít a Naprendszerünkre. Az ε Eridani csillag bolygórendszerében minimum egy keskeny anyagsáv található, méghozzá egy Jupiter méretű bolygó közelében.

Aktív fekete lyukakat tápláló mágneses terek: A Cygnus A jelet kapta az a galaxis, aminek a mágneses terei táplálják a galaxis központi fekete lyukát. A SOFIA által rögzített adatokból kiderült, hogy a fenti képen vonalakkal ábrázolt, de egyébként láthatatlan mágneses tér foglyul ejti a galaxis központjához közeli anyagot, amit így elnyelhet az éhes fekete lyuk. Ezzel szemben a más galaxisokban található mágneses terek nem csapdába ejtik, hanem megvédik az anyagot attól, hogy a fekete lyuk áldozatául essen.

A Tejútrendszer központjáról készült új kép hatalmas csillagok születéséről árulkodik: A SOFIA egy igazán részletgazdag infravörös képet készített az Tejútrendszer központjáról. A több, mint 600 fényév széles területet megörökítő panorámaképen nagy felbontásban figyelhetők meg a sűrű gáz- és porörvények.

A kép lehetővé tette az olyan későbbi kutatásokat, amelyek kideríthetik, hogy hogyan születnek a nagy tömegű csillagok, valamint mi táplálja a galaxisunk magjában található szupernagy tömegű fekete lyukat.

Az Orion-köd újszülött csillaga megakadályozza csillagtestvéreinek születését: A SOFIA fedezte fel, hogy az Orion-köd egyik újszülött csillaga a csillagszelével egy buborékban megtisztította a környezetét, és ezáltal akadályozza, hogy csillagok szülessenek a szomszédságában. Ezt a hatást nevezik visszacsatolásnak, és kulcsszerepe van abban, hogy megértsük a csillagok működését és kialakulását.

A SOFIA felfedezése előtt a kutatók elmélete az volt, hogy más folyamatok, leginkább a szupernóvaként felrobbanó csillagok határozzák meg a csillagok születését.

Egy köd molekulái mesélnek az élet építőköveiről: A SOFIA adataiból kiderült, hogy a környező csillagok sugárzásának hatására az NGC 7023 jelzésű nyílthalmaz szerves, összetett molekulái nagyobb, még összetettebb molekulákká állnak össze.

A kutatókat megdöbbentette, hogy a sugárzás növekedésének hatására nem elpusztultak a molekulák, hanem növekedésnek indultak. Ez azért is érdekes felfedezés, mert a molekulák egyre komplexebbé válása az egyik lépés afelé, hogy élet alakuljon ki a megfelelő körülményeket között.

(Forrás: csillagaszat.hu)