Az idegkutatók szerint rendkívül előnyös a zenélés

Remek hatást gyakorol az agyra, ha játszunk valamilyen hangszeren.A zenét szerető emberek tisztában vannak azzal, hogy a dallamok milyen nyugtató, lelkesítő, inspiráló hatást gyakorol ránk. Az idegkutatók szerint ennél sokkal többet tesz a zene az agyunkkal, főleg akkor, ha egészen fiatalkorunk óta gyakorolunk valamilyen hangszeren.

A zenéléshez elengedhetetlen a figyelem, az emlékezet, az érzékelés és a motoros képességek. Ezek mellett a szakemberek az alábbi bizonyítékokat találták eddig arra, hogy a zenélés az egyik legjobb dolog, amit az ember csinálhat.

A hegedű és a relativitáselmélet: Einstein nem véletlenül a modern fizika egyik zsenije, hiszen az édesanyja tehetséges zenész volt. Mivel az asszony napi szinten gyakorolt, ezért Albert Einstein 6 évesen hegedülni kezdett, 13 éves korára pedig Mozart-szonátákat játszott. Egy 2013-ban készített tanulmány szerint Einstein azért lehetett zseni, mert a kreativitásért felelős jobb agyfélteke szimultán együttműködött a logikus gondolkodást garantáló bal agyféltekével.

Jobb verbális memória és olvasáskészség: 2011-ben készítette el az Észak-nyugati Egyetem azt a kutatást, ami arra volt kíváncsi, hogy a zenei képzettség mennyire befolyásolja a gyerekek auditív munkamemóriáját azzal, hogy hallás után fel tudnak idézni meghatározott szavakat. Az eredményből kiderült, hogy a hallás utáni munkamemória kapcsolatban áll a jobb olvasókészséggel és muzikalitással.

Nina Kraus, neurobiológus elmondta, hogy a zenei és az olvasási készség közötti összefüggés a hangingerek feldolgozásáért felelős agyszövetben található fokozott elektromos jelekkel van kapcsolatban.

Több mosoly és jobb kommunikáció: A McMaster Egyetem 2012-ben végzett kutatása azt vizsgálta, hogy az egészen kicsi kori, még a járás és beszéd kezdette előtti, zenetanulásnak van-e jótékony hatása.

Az eredmény szerint azoknak a babáknak, akik interaktív zeneórákon vettek részt, sokkal fejlettebbek voltak az olyan korai kommunikációs készségei, mint a tárgyakra való rámutatás vagy a pápá integetés, valamint többet mosolyogtak, a sírást hamarabb abbahagyták. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy az újszülöttek agya jóval képlékenyebb, emiatt rugalmasabban reagálnak a hanghatásokra.

Javítja a végrehajtó funkciókat: Boston egyik gyerekkórházának a kutatása felfedezte, hogy a zenetanulás fejleszti a gyerekek és a felnőttek végrehajtói funkcióit.

A végrehajtó funkciók azok a magas szintű kognitív folyamatok, amelyeknek köszönhetően az információkat gyorsan feldolgozzuk, elraktározzuk, szabályozzuk a viselkedésünket, jó döntéseket hozunk, jól tervezünk, sikerül megoldani a problémákat, és alkalmazkodunk a mentális igényekhez.

Vastagabb szürkeállomány: A Vermont Egyetem jött rá, hogy a zene hatására nő a szürkeállomány az agykéregben, ami azért fontos, mert a gyerekek így jobban összpontosítanak, az érzelmeiket jobban kontrollálják, valamint a stressz szintje is csökken.

Az is kiderült, hogy ezek a változások az agy magatartásszabályozásért felelős területeit is befolyásolják. A gyerekek zenei háttere, képzettsége összefügg az agykéreg vastagságával azokon a területeken, ahol az önkontroll és az érzelmek feldolgozása a legfontosabb.

Megnövekedett fehérállomány: Az agykutatók kiderítették, hogy az a legjobb, ha az ember 7 éves kora előtt kezd zenélni, rendszeresen gyakorolni egy hangszeren, mert ezzel erősíti az agy motoros funkciókért felelős területek közötti idegkapcsolatokat.

Idős korban is fejlettebb hallás: Dr. Nina Kraus és társai kiderítették, hogy azoknak az idős felnőtteknek, akik gyerekként játszottak valamilyen hangszeren, de már évtizedek óta nem gyakoroltak, sokkal gyorsabb volt az agyi válasza a beszédhangokra, mint azoknak, akik soha sem tanultak zenélni.

Fiatalos agy az öregkorban: 2015-ben jelent meg az a tanulmány, amelyből kiderült, hogy azok az idősebb felnőttek, akik fiatalon zenéltek, 20 százalékkal jobb eredményt értek el a beszédfelismerő teszteken, mint azok, akik nem zenéltek.

Serkenti a véráramlást: Egy 2014-es vizsgálatban olyan személyek vettek részt, akiknek nem volt zenei képzettsége. A kísérletből kiderült, hogy már a rövid ideig tartó gyakorlás is elég ahhoz, hogy több vér áramoljon a bal agyféltekébe.

Segíti a felzárkózást: Az Amerikai Pszichológiai Társaság tavaly ismertette, hogy a hangszeren való gyakorlás vagy az éneklés segít azoknak a gyerekeknek, akiknek gondjai vannak az olvasással, nyelvi ismeretekkel, mert a zenéléssel gyorsabban fel tudnak zárkózni.

Szuperérzékelés: A Montreali Egyetem végezte el azt a kutatást, amelyből kiderült, hogy a képzett zenészek sokkal profibban választják szét az őket ért multiszenzoros információkból a hallásra, a tapintásra és a látásra ható ingereket.

Julie Roy, a kutatás vezetője elmondta, hogy az idegrendszernek az a része, amely feldolgozza a látással, hallással, tapintással, mozgással kapcsolatos információkat, nagyon fontos a konkrét célok elérésében.

(Forrás: divany.hu)