A bosszú tényleg édes

Kiderült, hogy miért jó érzés, ha valakin elégtételt vehetünk.A régi mondás szerint a bosszú édes, de vannak, akik úgy gondolják, hogy felesleges időpazarlás azon dolgozni, hogy valakin revánst vegyünk, mert attól úgy sem éreznénk jobban magunkat. Egy új kísérletsorozat eredménye azonban ellentmond ennek, ugyanis lehet, hogy jobban nem leszünk a bosszútól, de az már tudományos tény, hogy a lelkiállapotuk visszaáll a sérelem előtti állapotra.

Erre akkor jöttek rá a Kentucky Egyetem kutatói, amikor a visszautasításból fakadó agressziót vizsgálták. A kutatásban résztvevő 156 önkéntesnek először esszét kellett írnia egy általuk választott személyes témáról.

A csoportba beépült az egyik kísérletvezető, aki néhány dolgozatot leszólt. Az értékelés után az alanyok elmondták, hogy mennyire dühítette fel őket a negatív értékelés, majd tűket szúrhattak egy virtuális voodoo babába, ami eléggé hasonlított az íráskészségüket kritizáló személyre. A kutatók az esszé írása előtt, majd a voodoo baba szurkálás után felmérték az alanyok kedélyállapotát.

A mérésből kiderült, hogy a baba kínzása után a résztvevők visszanyerték az esszéírás előtti, örömteli hangulatukat. A kutatók ebből arra következtettek, hogy az emberek a társas visszautasítást bosszulják meg a babán azért, hogy javítsanak a kedélyállapotukon, illetve visszanyerjék a korábbi hangulatukat.

A kutatók egy másik kísérlettel ellenőrizték az eredményt. Ebben egy tablettát kellett bevennie a 154 alanynak. A készítmény placebo volt, de a kutatók azt állították, hogy a következő kísérletben a tabletta fogja garantálni a jó teljesítményt, ám a szer mellékhatása az, hogy a teszt félidejétől stabil marad az önkéntesek hangulata. Ezt követően az alanyok egy olyan videójátékkal játszottak, amelyben labdát kellett passzolgatni.

A kísérlet egyik verziójában a számítógép által vezérelt partnerek sikeresen passzoltak a kísérleti alanyoknak, de a másikban csak a labdaátadásoknak a tíz százaléka jutott el az alanyokhoz. A játék után a résztvevők elmondták, hogy ez mennyire idegesítette őket, mennyire érezték elhanyagolva magukat.

A kísérletvezetők felajánlották a egyik partner elleni bosszú lehetőségét. Ez egy könnyű, jó reakcióidőt követelő játék volt, ahol az alanyok az egyik előző (labdás) virtuális partnerrel versenyeztek, miközben fejhallgatót viseltek.

A körök végén a győztes idegesítő zajjal büntethette a vesztest. Ennek a hangerejét 105 dB-ig növelhették Ahogy a kutatók számítottak rá, azok tekerték fel a hangerőt, akik korábban elhanyagoltnak érezték magukat, ám azok nem, akik placebot kaptak, mert ők úgy tudták, hogy stabilizált hangulatban vannak, ezért nem változna a hangulatuk, ha feltekernék a hangerőt.

A Kentucky Egyetem kutatói végül azt a következtetést vonták le, hogy a látszólag értelmetlen agressziónak is lehet célja, hiszen az kísérlet alanyai azt várták, hogy a sértett állapotból így pozitív hangulatot csinálnak.

A kutatók a tanulmányukkal kapcsolatban elmondták, hogy az emberek naponta keresik a provokáció lehetőségét, mert a megtorlás pozitív hatást generál. Ez azonban nem indok a bosszú mellett, hiszen még mindig vannak sokkal egészségesebb módszerek az agresszió levezetésére és a hangulatunk javítására.

(Forrás: divany.hu)