A húsvét kevésbé ismert jelképei

A sonkát, a barkát és a tojást mindenki ismeri.Minden ünnepnek megvan a maga babonás és vallási jelképe. Elég csak a karácsonyra gondolni, ahol a fenyőfát teleaggatjuk különböző díszekkel, amelyek a pogány és a keresztény emlékekre tesznek utalást.

Ugyanilyen jelképekben gazdag esemény a húsvét, amikor a nyúlnak, a sonkának, a locsolkodásnak, a piros tojásnak és a barkának is megvan a maga jelentése, ám ahogy a karácsony, úgy a húsvét esetében is előfordul, hogy a legnépszerűbb szimbólumok mellett eltörpülnek a kisebb jelképek, amiknek a jelentését, de talán a létezését sem ismerjük.

Íme néhány húsvéti részlet, amiről hajlamosak vagyunk elfeledkezni.

Húsvét előestéje: A történelemben az egész estét azzal ünnepelték az emberek, hogy a fény győzelmet aratott a sötétség és halál felett. A húsvéti tűznél meggyújtották a gyertyákat, majd háromszoros „Lumen Christi!” örömkiáltással bevitték azokat a sötét templomba.

Az ünnep előestéjén tojást, sonkát, kenyeret, péksüteményt, vizet szenteltek, majd ezeket a hívők hazaviszik annak emlékére, hogy Jézus bevonult a szabadság földjére. A babona szerint a szentelt víztől, a keresztvíztől újjászületünk.

Séta: Tavasszal a természeten is jól látható, hogy az élet diadalt aratott a halál felett, hiszen rügyeznek a fák, a virágok a szirmaikat bontogatják, a madarak önfeledten csiripelnek, és egyre több a napsütéses órák száma. Ilyenkor igazán kellemes érzés sétálni. Húsvétkor Franciaországban az emberek kutakat vagy forrásokat keresnek fel, hogy azoknak a vízében megmossák a szemüket azért, hogy tisztán lássanak.

Labdázás: A középkorban szertartásos táncot jártak a papok húsvétkor, valamint labdákat dobáltak. A labda a tökéletesség jelképe, hiszen isten mindent kerekre formált, ám ez töredékes az emberekben

A húsvéti nevetés régi szokás. A papok például vicceket meséltek. Ezek között akadt pajzán is. Húsvétkor senki sem moralizált, hanem felszabadultan örült, amiért az élet legyőzte a halált. A nevetés a szabadságot és az élet teljességének elfogadását szimbolizálta.

Kankalin: Kulcsvirágnak is nevezik a húsvéti virágot, ugyanis a kankalin a hozzánk tartozó kulcsot jelképezi, ami képes kinyitni a lényünket és a másik világot. A keresztények legendája szerint Szent Péter, a Mennyország kapusa egyszer elejtette a kulcsot, mert megijedt attól, hogy az Ördög kopogtat. A kulcsok a földre estek és kankalinná változtak.

A húsvéti történet arról is szól, hogy a kulcsvirág a valóság ajtaját nyitja. Ha kankalint helyezünk az asztalra, akkor azzal a tavasz megújító erejét szimbolizáljuk. A roma férfiak kulcsvirágból készített bort isznak, hogy így leljék meg a kulcsot, ami a választott nő szívét nyitja. A kulcsvirággal ételeket is díszíthetünk, ugyanis ehető virágról van szó.

(Forrás: bien.hu)