Ausztráliában lecserélték a húsvéti nyuszit

Furcsa ünnepi szokások.Az óriás omlett: A Dél-Franciaországban, Haux főterén 4500 tojásból készítenek omlettet, amivel 1000 ember lakhat jól. A húsvéti szokás eredete állítólag az, hogy amikor Napóleon a seregével Dél-Franciaországban járt, akkor megállt a kis városkában, hogy omlettet egyen.

Napóleonnak annyira ízlett az étel, hogy megparancsolta a helyieknek, hogy gyűjtsék össze az összes tojásukat, amiből másnapra készítsenek egy hatalmas omlettet a seregének.

Bazi nagy görög edénydobálás: Korfun nagyszombat reggel az emberek edényeket és cserépárut dobálnak az utcára. Az egyik teória szerint ez a szokás a velenceiektől ered, mert ők újévkor kihajítják az összes régi holmijukat. Egy másik elmélet szerint a görögök az edénydobálással köszöntik a tavaszt, illetve az új termést jelképezik, amit az új edényekbe fognak összegyűjteni.

A csoki bilby: Ausztráliában utálják a nyulakat. Ennek az oka az, hogy a tapsifülesek nem voltak őshonos állatok, ám a telepesek nagyjából 140 éve két tucat példányt magukkal vittek az országba, ahol a nyuszik szaporodni kezdtek.

A nyulak hatalmas károkat okoztak, mert se az őshonos ragadozók, se a vadászok nem tudták kordában tartani őket. 1991-ben végül kampány indult a húsvéti csokinyuszi ellen, akit lecseréltek csoki bilbyre, ami egy ausztrál, nagyfülű jószág.

A firenzei robbanó szekér: 350 éves firenzei hagyomány a Scoppio del Carro, a „robbanó szekér”, amit a mai napig korhű XV. századi öltözékben tartanak meg az olaszok, akik a dóm elé vontatnak egy tűzijátékkal megrakott, díszes szekeret, aminek kanócát az érsek gyújtja meg. Az első keresztes hadjárat idejéről származó húsvéti szokás célja, hogy jó legyen a termés.

A finn boszorkák: A skandináv országok húsvéti hagyománya szerint mindent gyerek boszorkánynak öltözve házról házra jár, hogy csokitojást gyűjtsön. Nyugat-Finnországban néhányan máglyát raknak húsvét vasárnap, mert az északi legenda szerint a lángok elűzik a boszorkányokat, akik nagypéntek és húsvét vasárnap között a seprűiken repkednek.

Haláltánc: A spanyol Verges-ben nagycsütörtökön mutatják be a haláltáncot, ami arról szól, hogy a helyiek csontváznak öltöznek kivonulnak az utcára éjfélkor és három óráig táncolnak, így emlékezve a passióra.

Locsolás, kicsit másképp: A lengyel fiúk húsvét hétfőn vizes vödrökkel, vízipuskákkal járnak, és bárkit lelocsolnak, akivel összetalálkoznak, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi az illető. A lengyel legenda szerint az a lány, aki elázik, egy éven belül férjhez megy. A Śmigus-dyngus nevű szokás I. Mieszko lengyel fejedelemhez kapcsolódik. Őt 966-ban, húsvét hétfőn keresztelték meg.

Magyar húsvéti szokások: A húsvéti nyúl egy félreértésből születhetett, mert néhány német területen gyöngytyúkot és annak tojását ajándékozták egymásnak az emberek. Németül a gyöngytyúk Haselhuhn, vagy Hasel. A nyúl Hase.

A tojásfestéshez kapcsolódó legenda úgy szól, hogy Jézus mennybemenetelekor Mária Magdolna néhány tojást vitt Rómába, hogy a császár elé járuljon, és elmondja, hogy Krisztis feltámadt. Tiberius a hírre gúnyosan megjegyezte, hogy nagyobb az esély arra, hogy a tojások pirosra változnak, mint annak, hogy valaki feltámad a sírból. A tojások azonnal pirosra változtak.

A locsolkodás eredetére többféle magyarázat létezik. Az egyik szerint a víz megtisztító erejébe vetett ősi hit miatt született meg a locsolkodás. Az egyház szerint a keresztelésre utal, más elmélet szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat vízzel akarták elhallgattatni a zsidók.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)