Leonardo da Vinci volt az első tudós, aki egzakt alapokra helyezte a víz alaposabb tanulmányozását



A szakemberek szerint négy területen előzte meg a korát Leonardo da Vinci.A hidrológus: Leonardo da Vinci természettudományos munkájának jelentős része a vízzel kapcsolatos, de a festményein és más alkotásain is gyakran megjelenítette a vizet, mint elemet. Tulajdonképpen ő volt az első tudós, aki egzakt alapokra helyezte a víz alaposabb tanulmányozását. Foglalkozott például a víz természetével, annak a fizikai tulajdonságaival, mozgásával és eloszlásával is.

A hatások mestere: Leonardo da Vinci megváltoztatta a portréfestést és a művészeti fiziognómiát, meg úgy gondolta, hogy a festőknek az alanyuk belső, érzelmi és gondolat világát ugyanolyan pontosan kell ábrázolniuk, ahogy a test külső vonásait. A művész sokszor enigmatikus arckifejezéssel ábrázolta az alanyait, ezzel többféle értelmezési lehetőséget adva azoknak, akik megnézik az alkotásait.

Ugyancsak Leonardo da Vinci találmánya a sfumato festészeti technika. Az olasz szó magyarul „fátyolosat” jelent, a technika célja pedig az, hogy a kontúrok elkenésével párás, füstös, foltszerű összképet kreáljon.

Az éles részleteket elkerülve, a sötétből a világosba szinte észrevétlenül váltanak át az árnyalatok, ezzel még inkább ráerősítve a misztikus hatásra, ami egyfelől zavarba ejti a befogadót, másfelől többértelműséget kölcsönöz a festménynek.

A matematikus: Leonardo da Vinci matematika iránti rajongását bizonyítja, hogy nemcsak elméleti síkon foglalkozott vele, hanem gyakran a rajzaiban és a festményeiben is használta a perspektíváról, az arányokról, a szimmetriáról és a geometriáról szerzett tudását.

A vonalperspektívával élethűen ábrázolta a térbeli viszonyokat és a képelemeket, ami a szereplők és a háttér közötti távolságot jelenti. Ennek egyik legjobb példája az Angyali üdvözlet, amit 1472–1475 körül festett.

Ugyancsak a matematikai ismereteiről árulkodik Az utolsó vacsora című freskó, aminek minden perspektívavonalát (az épület tartógerendái, a díszítések, az asztal alatti padló vonalai) úgy rendezte el, hogy azok Krisztus arca irányába mutassanak, ezzel tudat alatt is odairányítva az emberek tekintetét.

A tudós geometriai érdeklődését támasztja alá a híres Vitruvius-tanulmány, ami az egykori római építésznek, hadmérnöknek és emberi test arányairól alkotott elképzeléseit próbálta igazolni, valamint azt akarta bizonyítani, hogy a tökéletesen arányos emberi test belefér egy körbe vagy négyzetbe. Mindemellett Leonardo da Vinci gyakran használta az anyatermészetet a munkáiban.

A feltaláló: Leonardo da Vinci hatalmas lelkesedéssel ontotta magából a mérnöki ötleteket, Habár ezek java része nem valósult meg, mégis a következő évszázadok felfedezéseit megelőlegező találmányok formájában napvilágra kerültek.

A zseniális feltaláló fejéből pattant ki például a sárkányrepülő, a helikopter, a tank, a búvárruha és az ejtőernyő elődje, de sok egyéb, főleg harcászati eszköz tervét is ő találta ki. A XV. és XVI. században még kivitelezhetetlenek voltak az elképzelései, de mégis nagyon is valós alapokra épültek, és jól mutatták Leonardo da Vinci mérnöki és más tudományokban szerzett tudását.

Habár háborúellenes volt, mégis gyakran dolgozott katonai mérnökként, ha erre megbízást kapott, az egymással viszálykodó itáliai nemesek pedig örömmel igénybe vették Leonardo da Vinci szolgálatait.

Leonardo da Vinci rengeteg elképesztő tervvel állt elő. Ezek közé tartozott egy újfajta hajítógép, egy 27 méter hosszú számszeríj és a mai repeszbombák őse, a golyókkal teli, kilövés után szétrepedő bőrzsákkal töltött mozsárágyú.

(Forrás: divany.hu)

Ajánló

Ajánló