Hagymával próbáltak hajat festeni az ókorban



A múlt hétköznapi szokásai, amelyek ma megdöbbentőnek, riasztónak tűnnek.Hajfestés természetes módszerekkel: Az ókorban élt nők kénytelenek voltak szinte mindent felhasználni a hagymától, fahéjtól kezdve a kénig és a hamuig, hogy megváltoztassák a hajszínüket. A világosítás kifejezetten veszélyes volt, hiszen a nők órákat töltöttek a forró napsütésben, ami a kívánt célt nem érte el, viszont nagyon rossz vége is lehetett.

Sör a fogfájdalomra: Az ókori egyiptomiak igazán különös kezelést találtak ki a szájfájdalomra, aminek megszüntetésére egy olyan speciális szájvízkészítőt találtak fel, ami édes sör, korpa és zeller keverékét tartalmazta.

Betegségek gyógyítása mágiával és bélsárral: Időszámításunk előtt 1500-ban nagy népszerűségnek örvendtek a trágyával készített gyógyszerek. Őseink sok állat, madár, ember bélsarát használták fel a különféle betegségek gyógyítására és a gonosz, kórságot okozó szellemek távol tartására. Régen varázslatokat és szertartásokat is bevetettek a kezelésként.

Korlátlan pátriárka: Az ókori Rómában szokás volt az „atyai hatalom”, vagyis az apák korlátlan hatalommal rendelkeztek a gyermekük egész élete felett. Joguk volt megszervezni a gyermekeik házasságát, válásait, de azt is eldönthették, hogy egy újszülött csecsemőt elutasítanak, megölnek vagy eladnak-e, ha a családfő nem akarta megtartani.

Ehhez képest napjaink „legyél itthon éjfélre”, „takarítsd ki a szobádat” szülői parancsai igazán semmisségnek tűnnek.

Hivatásos gyászoló: Az ókorban úgy gondolták, hogy minél többen mennek el valaki temetésére, annál jelentősebb az elhunyt. Annak érdekében, hogy többen legyenek, voltak, akik hivatalos gyászolókat fogadtak, vagyis olyan embereket, akiknek a dolga az volt, hogy a temetésen sírjanak. Egy idő után után betiltották ezt a hagyományt, mert nem volt összeegyeztethető a halál utáni béke és nyugalom gondolatával.

Könnyes üveg: Az ókori sírokban gyakran találtak kis, keskeny nyakú üvegeket, amelyek a gyászolók könnyeit tartalmazta. Egy ilyen edény azt is megmutathatta, hogy egy feleség mennyire gyászolta az elhunyt férjét.

Terhességi teszt: Napjainkban a terhesség megállapítására elég egy terhességi teszt. Az ókorban azonban ennél sokkal bizarrabb módszerekkel próbálták kideríteni a terhességet. Az egyik teszt esetében a nőknek búza- és árpazsákokon kellett vizelniük.

Ha a magok növekedni kezdtek, akkor abból arra következtettek, hogy a nő terhes. Egy másik módszer során a nőknek mézes vizet kellett inniuk elalvás előtt. Ha az adott nő terhes volt, akkor a mézes víztől nagyobbnak kellett lennie a hasának.

A nőket később balzsamozták: Az ókori egyiptomiakról tudjuk, hogy általában bebalzsamozták az elhunytak testét. Arról azonban ritkán hallani, hogy a vonzó nők esetében a rokonok nem hagyták, hogy bárki megérintse a holttestet, amit 2-3 napig hagytak bomlani, és csak ezt követően balzsamozták be.

Lábátalakítás: Az ősi Kínában, a nemesek körében volt igazán népszerű a lábátalakítás, ami miatt 4-5 éves lányok összekötötték a lábukat és kisméretű cipőt viseltek. Az eljárás rettentő fájdalmas és veszélyes volt, de akkoriban az egészséges lábat nem tartották szerencsésnek, sem kívánatosnak a házasságkötéskor.

Kannibál gyógymódok: Az ókori rómaiak abban hittek, hogy a halott gladiátorok vére gyógyítja az epilepsziát. A „kannibál gyógymódok” azonban nemcsak az ókorban léteztek, hanem évszázadokig kitartottak az egész világon. Például a XVII. századi patikákban emberi múmiákból készített port árultak a vásárolóknak.

(Forrás: noiportal.hu)

Ajánló

Ajánló