Filmek, amelyek a stúdiók döntései miatt okoztak csalódást

A vágás, a forgatókönyv megváltoztatása, a rendezőcserék vezettek az alábbi alkotások anyagi és/vagy kritikai bukásához.The Descent - A barlang (The Descent, 2005): Talán még egy perc különbség sincs A barlang eredeti és az amerikai mozikban bemutatott változata között, mégis ennyi is elég volt ahhoz, hogy a stúdió tönkretegye a filmet, hiszen a slusszpoénon változtattak.

A barlang befejezése úgy nézett ki eredetileg, hogy az emberevő szörnyekkel teli barlangban rekedt barlangászok közül csak Sarah marad életben, ám amikor a közönség már azt hitte volna, hogy megmenekült, kiderült, hogy csak a fejsérülést szenvedett főhősnő hallucinációjáról van szó.

A gond csak az volt ezzel a befejezéssel, hogy kizárta a folytatás lehetőségét, ezért az amerikai forgatási jogokat megszerző Lionsgate úgy döntött, hogy az USA-ban bemutatott verziót úgy változtatják meg, hogy abban úgy tűnjön, hogy Sarah megmenekült. Ezért kár volt, mivel A barlang második része egyáltalán nem sikerült jól.

Fantasztikus Négyes (Fantastic Four, 2015): Josh Tranknek megvoltak a saját elképzelései a Fantasztikus Négyesről, és ugyan igaz, hogy akadtak különös döntései, mint például az, hogy a színészek nem olvashatták el a képregényeket, mégis a Fox jobban tette volna, ha nem szól bele mindenbe és rendel el komoly újraforgatásokat, ami annyira felháborította a rendezőt, hogy végül olyan hisztiben tört ki, amivel kinyírta a karrierjét, a rendezői széket pedig átadhatta Simon Kinbergnek.

A főgondot az okozta, hogy az eredeti terv szerint a Fantasztikus Négyes sokkal sötétebb film lett volna, de a Foxnál, természetesen a Marvel Studios filmjeinek hangulatát utánzása céljából, úgy döntöttek, hogy több vidámságot kell belevinni a történetbe. A rengeteg újraforgatás és rendezőcsere eredményeként a Fantasztikus Négyes lett minden idők egyik legnagyobbat bukó szuperhősfilmje.

Super Mario Bros (Super Mario Brothers, 1993): Ritka a jó videójátékadaptáció, és a Super Mario Brost nem tartózik közéjük. Az első problémát a forgatókönyv okozta, ugyanis a stúdió túl komolynak találta Barry Morrow munkáját, ezért jötte az átírások. Ennek eredménye egy nagy zagyvaság lett.

Szárnyas fejvadász (Blade Runner, 1982): A film munkálatait sok minden akadályozta, így például az írósztrájk, de a bukáshoz az is hozzátett, hogy a stúdió próbálta a (rosszul megválasztott) célközönség ízlésének megfelelően elkészíteni a Szárnyas fejvadászt.

A végső megoldás: halál (Alien³, 1992): A film forgatókönyvének első változata szerint a cselekmény még a Földön játszódott volna. Ebből a Fox adott is egy kis ízelítőt, ami elnyerte a rajongók tetszését, ám aztán megváltoztak a dolgok.

A filmen először Vincent Ward kezdett dolgozni, de mivel az ő elképzelése nem tetszett a stúdiónak, ezért kirúgták, a helyére pedig visszahozták az első film rendezőjét, David Finchert, akiről azt hitték, hogy majd azt csinálja, amire a Fox utasítja, csakhogy a rendezőnek pontos elképzelései voltak a folytatásról, így állandó küzdelmet folytatott a saját verziójáért a stúdióval.

Miután semmivel sem értett egyet a stúdióval a forgatás során, Fincher távozott a vágási munkálatok során. Ez a káosz meg is látszott a moziban eredetileg bemutatott A végső megoldás: halálon.

Mennyei királyság (Kingdom of Heaven, 2005): A keresztesháborúba keveredő patkolókovács történetét egy közel 3 órás drámaként, Orlando Bloom karakterének középpontba helyezésével képzelte el a rendező, de a stúdió inkább egy nyári blockbustert szeretett volna a mozikba küldeni, aminek érdekében kivágtak 45 percnyi jellemfejlődést és a főcselekményt támogató mellékszálat a Mennyei királyságból.

A film, ami még így is hosszú volt, teljesen értelmetlenné vált, keveseket érdekelt. A pénzügyi bukás mellett a kritika sem zárta a szívébe. Egy évvel később azonban kiadtak egy rendező változatot, amibe visszakerültek a kivágott jelenetek, aminek hála máris kerekebb lett a történet.

(Forrás: hu.ign.com)