Kevésbé ismert érdekességek az Amerikába jöttemről (1. rész)

Ezeket a dolgokat talán még nem tudod a 35 évvel ezelőtt bemutatott filmről.Azonos címmel sorozat is készült volna: Az Amerikába jöttem sikerét egy tévésorozattal akarta meglovagolni a Paramount és Eddie Murphy. Az azonos című széria főszereplője Tariq herceg lett volna. A történet szerint ő nem önszántából érkezik Amerikába, hanem Akeem, a már Zamunda uralkodója parancsárára, hogy ott folytassa a tanulmányait.

A színészek közül csak az Ohát játszó Paul Bates jelentett volna közvetlen kapcsolatot a filmhez, a főszerepre pedig Tommy Davidsont választották. A 13 részre tervezett sorozathoz elkészült a pilot, de mivel az nem tetszett az illetékeseknek, ezért nem készült el több epizód.

Több plágiumper is indult a filmmel kapcsolatban: Az Amerikába jöttem stáblistája szerint a film ötlete és története Eddie Murphytől származik, ám ez ma már megkérdőjelezhető, mivel többen is plágiummal vádolták az alkotókat a premier után.

Az egyik a Pulitzer-díjas Art Buchwald volt, aki beperelte a Paramountot, és nyert is. Buchwald azt állította, hogy még 1982-ben adta be a stúdiónak a Király egy napra cím című, két és fél oldalas vázlatát, aminek az alapötlete és több fordulata is kísértetiesen hasonlít az Amerikába jöttem történetére.

Ráadásul ő is Eddie Murphyt képzelte el a főszerepre az éveken át tartó forgatókönyv-fejlesztések alatt, John Landis neve is szóba jött rendezőként. Azt követően, hogy a Paramount évekig nem tudta összehozni a megfelelő forgatókönyvet, végül visszadobta az ötletet, amit Buchwald a Warner Bros-hoz vitt, ám a stúdió 1988-ban nemet mondott neki, méghozzá pont az Amerikába jöttem miatt.

Buchwald és társa, Alain Bernheim producer 1990-ben perelte be a Paramountot, majd az 1992-ben hozott ítéletben a bíróság nekik adott igazat, de a 6 millió dolláros kártérítés helyett meg kellett elégedniük 900 ezer dollárral.

A győzelemnek nemcsak a felperesek örültek, hanem a stúdió is, mivel szerintük Buchwaldék több, mint 2 és fél millió dollárt áldoztak a perre, tehát az eljárás miatt valójában sokkal több pénzt vesztettek, mint amennyit nyertek.

A pályakezdő Cuba Gooding, Jr. és Samuel L. Jackson is felbukkant a filmben: Ralph Bellamy és Doin Ameche mellett több jól ismert színész is szerepel a vígjátékban kisebb szerepekben, ám ők csak néhány évvel később váltak sztárrá.

Lisa udvarlóját, Darrylt az az Eriq La Salle játssza, aki később Benton doktort alakította a Vészhelyzetben. A fegyveres rablót, akit Akeem egy felmosóval ártalmatlanít a gyorsétteremben, Samuel L. Jackson alakítja, aki legalább kapott néhány mondatot, nem úgy, mint az akkor csak 19 éves Cuba Gooding Jr., aki a „Hajat vágató fúként” szerepel.

F. Gary Gray, neve szerepel a stáblistán, mivel statisztaként vett részt a forgatáson, ám a filmben csak úgy látható, hogy ott ül a Miss Fekete Öntudat Parádé közönségének soraiban. Később Gray olyan filmeket rendezett, mint például a Nincs alku, Az olasz meló, a Straight Outta Compton, vagy a Halálos iramban 8. és a Sötét zsaruk 4. része.

Vele ellentétben Tobe Hooper neve nem szerepel a stáblistán, igaz ő akkor már elég ismert volt, ugyanis olyan horror-alapműveket rendezett, mint A texasi láncfűrészes mészárlás vagy a Poltergeist. Hooper a Landisszel való barátsága miatt került be a filmbe.

A McDonald’s áldását adta a McDowell’sre: A filmben Akeem herceg egy McDowell’s nevű gyorskajáldában kezd dolgozni New Yorkban. A hely tulajdonosa rögtön figyelmezteti, hogy lehetnek gondok a McDonald’s embereivel.

A valóságban a McDonald’s azonnal rábólintott a McDowell’sre, és az összes ismert jellemzőjük (a logó, a berendezés, a munkaruha, a választék) kissé megváltoztatott, de így is felismerhető használatára.

Az egyik forgatókönyvíró, Barry W. Balusetien elárulta, hogy a McDonald’s csak azt az egy dolgot kérte, hogy amikor a Samuel L. Jackson által alakított fegyveres kirabolja a helyet, akkor a pénzt ne barna, hanem fehér zacskóban nyújtsa át a pultos.

(Forrás: hu.ign.com)