Az elmúlt évtizedek legnagyobb nukleáris katasztrófái, amiket sokáig eltitkoltak az emberek elől

A fukusimai atomerőmű-baleset csak a jéghegy csúcsa volt.Csernobil jut először eszünkbe, ha atomkatasztrófák kerülnek szóba, pedig az elmúlt évtizedekben több hasonló baleset történt, ám ezekről addig hallgattak az illetékesek, amíg el nem évült a titkosítás.

A windscale-i katasztrófa: 1957. október 7-én az egyik műveletnél kicsúszott az irányítás az emberek kezéből, ez pedig súlyos balesetet okozott. A tűz gyorsan elterjedt, de szerencsére sikerült eloltani. A baj azonban így is megtörtént, mert a kiáramló levegővel magas radioaktív égésanyag került ki a szabadba. A katasztrófában 13 ember meghalt, 260 fő pedig sugárfertőzött lett.

Hála az időjárásnak, a lakosságot nem kellett evakuálni, de ennek ellenére sokan biztosak abban, hogy a sugárfertőzés hatással volt a helyiekre, akiknek a kormány nem szólt semmit, ugyanis megpróbálta eltussolni az ügyet.

A katasztrófa helyszínén csak csendben és titokban vettek talajmintát, hogy megmérjék a sugárzás mértékét. Később a hatóságok tanácsára bevezették, hogy 500 négyzetkilométeres körzetben, egy hónapon keresztül, tilos a tehéntej fogyasztása.

Sokan úgy vélik, hogy a kormány azért akarta a szőnyeg alá seperni az balesetet, mert féltek, hogy a közvélemény a bomba-program ellen hangolódna, ha az igazság napvilágra kerülne.

Fukusimai atomerőmű-baleset: 2011. március 11-én a Fukusima I-es atomerőmű tragédiáját a tóhokui földrengés és az azt követő cunami okozta.

A természeti katasztrófák súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indította be. A földrengés utáni napokban rosszabbodott a helyzet, ugyanis három reaktorban teljes zónaolvadás következett be.

Négy reaktorblokk szerkezetileg szenvedett károkat, és nagy mennyiségű radioaktív anyag szabadult el, ami több tíz kilométeres távolságban beszennyezte a környezetet. Az embereket el kellett vinni a környékről. Ugyanebben az évben, december 5-én, megint radioaktív víz kerül az óceánba.

2014 februárjában kiderült, hogy 2013 szeptembere óta a Tepco titokban tartotta a talajvízben folyamatosan magas sugárzást mutató méréseket a japán nukleáris ügynökség előtt, ráadásul hat reaktorból háromban leolvadt a reaktormag.

Az is utólag derült ki, hogy 3-6 ezer mentő-, és katasztrófaelhárító tagot titokzatos baleset ért. 2015 decemberében a nyilvánosság megtudta, hogy a már leállított erőmű elvezetőcsövében olyan anyag folyik, ami az egészségügyi határérték 4000-szeresével sugárzik.

A Santa Susana laboratórium katasztrófája: 1959-ben a kaliforniai Santa Susana laboratóriumban egy nátrium reaktor kísérlet során leolvadt a reaktor. A nukleáris katasztrófát csak úgy tudták elkerülni, hogy némi radioaktív gázt engedtek ki a rendszerből, de csak annyit, amennyi még az egészségügyi határérték alatt volt. Ennek ellentmond az, hogy állítólag 260-szor nagyobb lett az érték, mint az megengedett lett volna.

A laboratórium ráadásul közel esett Los Angeleshez, emiatt vannak, akik szerint radioaktív szennyeződés érte az amerikai várost. Erről nem beszél az Atomenergia Bizottság.

A Starfish Prime projekt: 1962-ben Nagy-Britannia fellőtte az Ariel-1 névre keresztelt űrszondát, amivel hamarosan megszakadt a kapcsolat. A brit mérnökök sokáig nem értették, hogy mi történhetett. Végül az amerikaiak adtak magyarázatot.

Kiderült, hogy az amerikai Starfish Prime nevű projekt keretében július 9-én felrobbantottak egy 1,4 megatonnás hidrogénbombát. A titkos kísérlete a Csendes-óceán felett, nagyjából 400 kilométer magasan, a légkörben zajlott. A robbanás következménye egy nagyjából 7 percig tartó mesterséges „sarki fény” volt.

Az így létrejött elektromagnetikus impulzus képes volt tönkretenni az Ariel-1 szondát, és a Föld körüli pályára állított műholdak egyharmadát. Valószínűleg a britek és az amerikaiak megegyeztek, hogy 50 évre titkosítják az incidenst.Kisztim katasztrófa: A Majak Termelési Egyesülés (Majak) nukleáris fűtőanyag termelésével és újrafeldolgozásával foglalkozik. Régen több nevet kapott. Ezek egyike volt a Cseljabinszk-40. A plutóniumgyár létezése nemrég derült ki, mert a szovjet és orosz kormány tagadta, hogy létezne ilyen üzem, aminek a baleseteiről se beszéltek.

1957. szeptember 29-én az üzem egyik tartályának hőmérséklete meghaladta a 350 °C-t. A katasztrófa akkor következett be, amikor a villamos berendezés szikrája felrobbantotta a tartályt, aminek a vastag betonrétege 40 métert repült. A 160 tonnányi erősen radioaktív üledék a levegőbe került. A szennyeződés 20.000 négyzetkilométeres területen szóródott szét és 470.000 embert ölt meg.

A szovjetek terve már a kezdetektől fogva mellőzte a radioaktív anyagokra vonatkozó biztonsági előírásokat és figyelmeztetéseket. Ezzel több tízezer embert tettek ki a radioaktivitás veszélyeinek, ugyanis a Tecsa folyó vizét közvetlenül a reaktormagba vezették, hogy azzal hűtsék, majd a súlyosan szennyezett hűtővizet visszaengedték a folyóba.

A Tecsa egy 120.000 fős régió ivóbázisa. Később a szomszédos Karacsáj-tóba vezették a hűtővizet, ami 1968-ban okozott bajt, ugyanis a kiszáradt tóba leülepedett a súlyosan szennyezett iszap, amit felkapott a szél, majd szétszórt egy 25.000 négyzetkilométeres területen. Napjainkban a Karacsáj-tó a Föld egyik legerősebben szennyezett helye. A környéken élők kitelepítését sokáig halogatták, ezzel pedig megnőtt a halálozási arány.

A kormány sokáig hallgatott az ügyről, ahogy arról is, hogy miért szükséges a kitelepítés. A katasztrófa helyszínét zöld rezervátummá nyilvánították, de amikor a régi akták kiszivárogtak, kiderült, hogy valójában milyen katasztrófa történt ott korábban.

A Fairfield Suisun légibázis atomkatasztrófája: Robert F. Travis dandártábornok 1950. augusztus 5-én felszállt egy B-29-es gépre, ami tíz másikkal szállt fel. Öt perccel a felszállás után meghibásodott az egyik hajtómű, aminek eredményeként a B-29-es visszazuhant a bázisra egy 5000 fontos, Mark 4-es atomtöltettel együtt.

A hivatalos jelentés szerint a bombát nem élesítették, és nem is sérült meg a baleset során. A tények nem nem ezt igazolják, mert a baleset napján 19 ember meghalt, minimum kétszázan pedig megsebesültek.

A katasztrófát megpróbálták nem nukleáris jellegű balesetnek beállítani, de egy akkori pilóta mást állít, mert szerinte az atomtöltet ott volt a gépen, és felrobbant. Az állítólagos katasztrófa után lezárták a területet, hogy felmérjék a károkat és a nukleáris sugárzást. A pilóta szerint nagyon sokan meghaltak a szerencsétlenség miatti radioaktív sugárzástól. A kormány nem akar beszélni az ügyről.

(Forrás: noiportal.hu)