Hétköznapi dolognak látszó, tudományos rejtélyek

A macska dorombolása, a vércsoportok, de az álmok is komoly fejtörést okoznak a tudósoknak.Habár a párhuzamos univerzumok létezésére találhattak bizonyítékot a kutatók, mégis olyan dolgokra nincs magyarázatuk, ami az átlagember számára teljesen hétköznapi dolognak tűnik, pedig valójában komoly rejtélyről van szó.

Egyes fajok honnan erednek: A tudomány jelenlegi állása szerint vannak fajok, amik csak úgy megjelentek a bolygónkon, ugyanis a tudósoknak tippjük sincs, hogy hol és mikor jelentek meg a Földön. Ilyen nagy rejtély például a mamutok létezése.

A megafauna kihalása: Senki nem tudja pontosan, hogy miért haltak ki az ősi idők hatalmas élőlényei. Feltételezések akadnak, mint például az, hogy a nagy méret okozta a vesztüket, mert a klímaváltozást követően nem maradt mit enniük, de ezt cáfolja az, hogy az Alaszkában talált mamutok gyomra tele volt étellel.

Jobb és balkezesség: A tudomány egyelőre nem tudja, hogy mitől lesz valaki jobbkezes vagy balkezes. Az emberek 70-95 százaléka jobb-, míg 5-30 százalékuk balkezes. A gyanú szerint valamilyen genetikai ok állhat a háttérben.

Sötét anyag: A tudósokat mindig is érdekelte a sötét anyag, ami komoly szerepet kapott a kezdetleges univerzum kialakulásáról szóló elméletekben. A közelmúltban már azt is felvetették a tudósok, hogy lehet, hogy az eddigi modellek mindegyike téves, és nem is létezik a sötét anyag.

Rejtélyes űrzaj: A tudósok 2006-ban egy fiatal csillagot tanulmányoztak, amikor először hallották a „space roar” nevű jelenséget. Ez azért furcsa, mert elméletileg a hang nem terjed az űrben. A tudomány jelenlegi állása szerint egyik ismert égitest (csillagok vagy holdak) sem képes űrzajt kelteni.

Miért álmodunk: Az álmok talán a legnagyobb tudományos rejtély, mert semmit sem tudunk arról, hogy mi történik az elménkben, amikor álmodunk. Az is megoldatlan kérdés, hogy az álmoknak van-e jelentésük. A tudomány évek óta kutatja a témát, de egyelőre semmi hasznosat nem derítettek ki.

Eltérő vércsoportok: A tudománynak fogalma sincs arról, hogy miért eltérő az emberek vércsoportja, mert ezt semmi sem indokolja, főleg nem az evolúciós szempontok. A tudósok azt sejtik, hogy az egyes kórokozókkal szembeni ellenállásban lehet szerepe a különböző vércsoportoknak. Az RH-negatív azonban teljesen kifogott a tudósokon.

Mennyi bolygó van a Naprendszerben: Arra még jöttek még rá a tudósok, hogy pontosan mennyi bolygó található a Naprendszerünkben. A rejtélyes kilencedik bolygó sincs még meg, de legalább azt már tudják az űrkutatók a Kuiper-öv objektumainak mozgásából, hogy a Naprendszer külső peremvidékén keringhet egy nagyobb méretű test.

Bionikus iránytű van a tehenekben: Egy vizsgálatból kiderült, hogy a legelő tehenek 70 százaléka pontosan az északi vagy a déli sark felé fordította a fejét. Ezt teszik akkor is, ha isznak. Sokan úgy gondolják, hogy ez valamilyen bionikus mágneses érzékelés lehet, ami egyfajta iránytű, de ez csak elmélet, amire még nem találtak bizonyítékot.

Hogyan dorombol a macska: Egyelőre csak az a biztos, hogy a macskák akkor dorombolnak, ha boldogok. Az viszont még megoldásra vár, hogy miért nem lehet hallani a macskák szívverését, amikor dorombolnak.

Kocsonyaszerű esőzések: 1994 augusztusában Oakville közelében esett az égből a zselatinos anyag. A különös esőzés után a környéken szinte mindenki megfázáshoz hasonló tünetekre panaszkodott. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kocsonyaszerű anyagban olyan baktériumok voltak, amilyenek az emberi emésztőrendszerből származnak.

(Forrás: avilagtitkai.com)