Megváltoztatta a történelmet a lisszaboni földrengés

Természeti katasztrófák, amelyek komoly hatást gyakoroltak a múlt alakulására.A késői, kis antik jégkorszak (535–660): 535. és 536. volt a két leghidegebb év az elmúlt 2000 évben. A természeti katasztrófa utáni években komoly történelmi változások vették kezdetüket. Ennek tulajdonítják például a skandináv népek vándorlását, a mongol törzsek nyugatra költözését, a török törzsek terjeszkedését, a közép-amerikai Teotihuacan pusztulását, a Justinianus bizánci császárról elnevezett pestisjárványt, és az iszlám elterjedését.

A katasztrófa szülte káoszban birodalmak pusztultak el és emelkedtek fel. Az iszlám szinte háborítatlanul tevékenykedhetett, mert nem kellett komoly katonai erővel harcba szállnia.

A fekete halál (1346–1353): Megtizedelte Eurázsia lakosságát a XIV. századi járvány, amit Yersinia pestisbaktérium okozott. A pestisbe 75-200 millió ember halt bele. A katolikus egyház a keresztényi élet szigorú számonkérésével reagált. A járványért okolták a zsidókat, a koldusokat, a leprásokat, az idegeneket, a szerzeteseket, a zarándokokat.

A Bhola ciklon (1970): Több, mint 500 ezer ember halt meg, amikor a Bhola ciklon lecsapott Bengáli partjainál, az akkori Kelet-Pakisztán területén, 1970-ben. Ebben az időben Jahja Khán katonai junta uralkodott Pakisztánban, ahol a rezsim leszerepelt a katasztrófa kezelésével.

Ennek következménye, hogy a politikai vezetés elvesztette a választást, de így sem hagyták, hogy a győztes Awami Liga átvegye a hatalmat. A polgári lázadás hamarosan bangladesi függetlenségi háborúvá vált, ami 1971-ben indiai-pakisztáni háborúvá fajult. Az erőszak a bangladesi népirtásban csúcsosodott ki. A harcokban 3 millióan meghaltak, 30 millió embert elüldöztek. A pakisztáni katonák több százezer bangladesi nőt megerőszakoltak.

A lisszaboni földrengés és a felvilágosodás kora (1755): A 9-es erősségű lisszaboni földrengés és cunami lehet a modern kor egyik legsúlyosabb katasztrófája. Az 1755-ös környezeti csapás szinte teljesen elpusztította Lisszabont, ahol ötméteres repedések nyíltak. A földrengés túlélői a kikötőbe menekültek, ám ott a cunami végzett velük.

A természeti csapásnak komoly kulturális hatása volt a következő évszázadokban, sőt, a felvilágosodás kialakulását közvetlenül a lisszaboni földrengéshez kötik, ugyanis rengeteg filozófus kezdte kétségbe vonni az egyházi dogmákat.

Voltaire Vers a lisszaboni földrengésről című művében ment neki annak a korfelfogásnak, hogy „Isten tudja, hogy mi a legjobb”. A tragédiáról Immanuel Kant, Jean-Jacques Rousseau, Descartes és még sokan mások is megemlékeztek. A lisszaboni földrengés sokat lendített a szeizmológia fejlődésén.

A Laki kitörése (1783–1784): Bizonyos értelemben az izlandi Laki kitörése miatt kezdett hanyatlani az európai abszolút monarchia. 1783-ban egy 6-os erősségű rengés következményeként 14 köbkilométernyi bazalt, láva, és kén-dioxidot, hidrogén-fluoridot tartalmazó gáz került a levegőbe.

A kén-dioxid különböző légzőszervi betegségeket okozott. Nagy-Britanniában 23 ezer ember meghalt. Amerikában a valaha feljegyzett leghidegebb és leghosszabb tél miatt elhúzódott a függetlenségi háború, mert a kongresszus tagjai nem jutottak el Annapolisba, hogy megszavazzák a párizsi békét.

Európát éhínség sújtotta. Állítólag ekkor mondta azt Marie Antoinette, hogy ha nincs a népnek kenyere, akkor egyen kalácsot. Ebből a megjegyzésből robbant ki a francia forradalom.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)