A szuperbaktériumokban látják az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot a szakemberek

Egészségügyi Világszervezet (WHO) tíz olyan területet jelölt meg, amely már 2019-ben is jelentős veszélyt jelenten az emberiségre.Szuperbaktériumok: Az előrejelzések szerint 2050-re Európában évi 400 ezer, globálisan 10 millió ember halálát okozhatják a mindennek ellenálló baktériumok. Ez azt jelenti, hogy nem túlzás kijelenteni, hogy 2050-ben többen fognak meghalni a szuperbaktériumok miatt, mint a rákos megbetegedésekben.

Oltásellenesség: A fejlődő országokban az oltóanyagok hiánya okoz komoly problémát, Európában viszont az oltásellenes mozgalom jelenti a legfőbb veszélyt. 2018 első felében több, mint 41 ezer kanyarós megbetegedést regisztráltak, 37-en pedig belehaltak a betegségbe, ami védőoltással megelőzhető lehetett volna. Az oltásellenesség Franciaországban, Romániában és Olaszországban a legerősebb.

Dengue-láz: Influenzaszerű tünetekkel jár a szúnyogok által terjesztett betegség, ami akár végzetes is lehet, hiszen a súlyos esetek 20 százaléka halállal végződik. Napjainkban a Föld lakosságának 40 százaléka van kitéve a Dengue-láznak. Ugyanakkor a klímaváltozás miatt Közép-Európában is megjelenhetnek a Dengue-lázt terjesztő szúnyogfajták, tehát hazánkban is.

Gyenge egészségügyi ellátórendszer: Ezen a területen az ideális eset az lenne, ha az emberek az egész életükben számíthatnának az átfogó, megfizethető alapellátásra, ami az esetek többségében lefedi a betegek a szükségleteit.

Az év eleji adatokból az derült ki, hogy Magyarországon 332 betöltetlen háziorvosi és 231 fogorvosi praxis van. A sürgősségi ellátás azért zsúfolt, mert az alapellátás nem működik megfelelően, ezért pedig nem csak a létszámhiány tehető felelőssé. Az is jellemző, hogy a magyar betegek elvesznek az egészségügy labirintusában.

HIV: Napjainkban 37 millió HIV-fertőzött él a világon. Magyarországon 1700 HIV-pozitív beteget vettek nyilvántartásba, de a becslések szerint akár 4 ezer HIV-fertőzött is lehet, ráadásul nagy részük valószínűleg tudatában sincs annak, hogy beteg.

Légszennyezés és klímaváltozás: A WHO szerint a világon 10 emberből 9 egészségtelen levegőt lélegzik be, tehát 2019 egyik legnagyobb egészségkárosító környezeti kockázata a légszennyezés, ami miatt károsodhat a tüdő, a szív, az agy, de más betegségeket is okozhat, ami miatt évente 7 millió ember hal meg világszerte.

A légszennyezés egyik fő oka a klímaváltozás. Az ezzel kapcsolatos becslések arról szólnak, hogy 2030 és 2050 közötti felmelegedés 250 ezerrel több halált okozhat világszerte. A halálesetek növekedésében az alultápláltság, a malária és a hasmenés is szerepet játszik.

Válságos életkörülmények: A felmérésekből kiderült, hogy jelenleg több, mint 1,6 milliárd ember olyan helyen él, ahol valamilyen elhúzódó nehézség (háború, aszály, éhínség, elvándorlás) és a gyenge az egészségügyi rendszer miatt nem kaphatnak alapvető egészségügyi ellátást.

Krónikus betegségek: A WHO adatai szerint a nem fertőző, krónikus betegségek (például rád, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegségek) a halálozások több, mint 70 százalékát, tehát 41 millió ember halálát okozzák világszerte.

Globális influenzajárvány: A járványügyi szakemberek szerint egy újabb influenzajárvány fog pusztítani a világon, de azt egyelőre nem tudják, hogy ez mikor következik be, és mennyire lesz súlyos.

Ebola: 2018-ben két különálló Ebola-járvány tört ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol nemcsak vidéken, hanem a milliós nagyvárosokban is megjelent a vírus.

(Forrás: nlcafe.hu)