Külföldi és hazai húsvéti hagyományok

Így ünnepelnek itthon és máshol!Locsolás, de másképp: A lengyel fiúk, a magyar társaiktól kicsit eltérően, vizes vödrökkel, vízipuskákkal járnak, és bárkit lelocsolnak, akivel összetalálkoznak, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi az illető.

A lengyel hiedelem szerint az a lány, aki elázik, egy éven belül férjhez fog menni. Az egyébként Śmigus-dyngus nevű szokás I. Mieszko lengyel fejedelemhez kapcsolódik, ugyanis őt 966-ban, húsvét hétfőn keresztelték meg.

Az óriás omlett: A Dél-Franciaországban található Haux főterén hatalmas omlettet szolgálnak fel húsvét hétfőn. Az óriás omlett 4500 tojásból készül, és 1000 ember lakhat jól belőle. A húsvéti szokás állítólag onnan ered, hogy amikor Napóleon a seregével Dél-Franciaországban járt, akkor megállt a kis városkában, hogy omlettet egyen.

Napóleonnak annyira ízlett az étel, hogy parancsba adta a helyieknek, hogy gyűjtsék össze az összes tojásukat, amiből másnapra készítsenek egy óriás omlettet a seregének.

Görög edénydobálás: Korfu szigetén élő húsvéti hagyomány szerint, nagyszombat reggelén az emberek edényeket és cserépárut dobálnak az utcára. Egyes magyarázatok szerint a szokás a velenceiektől ered, mert ők újévkor kidobják az összes régi holmijukat.

Egy másik vélekedés azt állítja, hogy a görögök az edénydobálással köszöntik a tavaszt, illetve az új termést jelképezik, amit az új edényekbe fognak összegyűjteni.

A csoki bilby: Ausztráliában nem jó húsvéti nyuszinak lenni, ugyanis ez az ország azon kevesek egyike, ahol az emberek utálják a nyulakat. Ennek az oka az, hogy a tapsifüles nem volt őshonos állat náluk, ám a telepesek nagyjából 140 éve két tucat példányt vittek az országba.

Az üregi nyulak nagyon jól érezték magukat Ausztráliában, ahol szaporodni kezdtek, ezzel hatalmas károkat okozva, ugyanis se az őshonos ragadozók, se a vadászok nem tudták kordában tartani őket.

1991-ben végül kampány indult a húsvéti csokinyuszi ellen, akit lecseréltek csoki bilbyre, ami egy ausztrál, nagyfülű jószág.

Magyar szokások: A húsvétról a tojásfestés az egyik szokás, ami azonnal az eszünkbe juthat. Jézus mennybemenetelekor Mária Magdolna Rómába ment, hogy Tiberius császár színe elé járuljon. Akkoriban minden érkezőnek ajándékot kellett vinnie a császárnak.

Mária Magdolna szegény volt, ezért csak néhány tojást vitt, amikor a császár elé járult, hogy elmondta, Krisztis feltámadt. Tiberius a hírre gúnyosan megjegyezte, hogy nagyobb az esélye annak, hogy Mária Magdolna kezében pirosra változnak a tojások, mint annak, hogy valaki felkel a sírból.

A tojások azonnal pirosra változtak. Napjainkban a tojások piros színe Krisztus emberekért kiontott vérét jelképezi, és általában a locsolkodók kapják a lányoktól, hiszen a magyar húsvéti hagyományoknak a locsolkodás is elmaradhatatlan része.

Ennek a népszokásnak az eredetére többféle történet ismert. Az egyik szerint a víz megtisztító erejébe vetett ősi hit miatt született meg a locsolkodás. Az egyház szerint a keresztelésre utal, más legenda szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat vízzel akarták elhallgattatni a zsidók, de olyan magyarázat is létezik, amely szerint a Jézus sírját őrző katonák öntötték le a feltámadást hirdető asszonyokat.

A magyar húsvéti szokások legbizarrabb része a húsvéti nyúl. Állítólag ez egy félreértésnek köszönhető, mert néhány német területen gyöngytyúkot és annak tojását ajándékozták egymásnak az emberek. Németül a gyöngytyúk neve Haselhuhn, vagy rövidebben Hasel, míg a nyúl németül Hase.

A firenzei robbanó szekér: 350 éves firenzei hagyomány a Scoppio del Carro, a „robbanó szekér”, amit a mai napig korhű XV. századi öltözékben tartanak meg az olaszok, akik a dóm elé vontatnak egy tűzijátékkal megrakott, díszes szekeret.

A firenzei érsek a mise során meggyújtja a szekérből kivezetett kanócot, amivel elindítja a látványos tűzijátékot. Az első keresztes hadjárat idejéről származó húsvéti szokás célja, hogy jó legyen a termés.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)