A magyar történelem kevésbé ismert emlékhelyei



Ismerjük meg hazánk különleges helyszíneit, amelyeknek fontos szerepe volt a múltban!

A magyar nép élete soha nem volt csupa játék és mese, hiszen bőven kijutott nekünk a háborúkból, hódításokból, sikerből és kudarcból. A trónon számos király megfordult, ha pedig találkoztunk már törökkel, akkor tudjuk, hogy szerintük a magyarok és a törökök nagyon jó barátok, és ők csak „vendégek” voltak a magyar földön.


Az eseménydús történelmünknek köszönhetően számos olyan emlékhely található az országban, amelyek egy-egy múltbéli eseménynek állítanak örök emléket, ám, mint mindig, itt is akadnak kiemelkedő helyszínek, míg mások eltörpülnek ezek árnyékában, ám most kiléphetnek abból.


A történelmi Magyarország földrajzi középpontja (Szarvas): Az 1880-as években Mihályfi József eldöntötte, hogy Szarvason található a történelmi Magyarország földrajzi középpontja. Ennek tiszteletére a tanár kijelölt egy pontot, amit 1939-ben alakítottak emlékhellyé. A négyszárnyú vitorlás malom az ország részekre szakadását szimbolizálta.


Református templom (Sóly): Magyarország egyik legrégibb templomát a Veszprém megyei Sóly településen találhatjuk. A történelem szerint I. (Szent) István, aki saját birtokként kezelte Sólyt, eleget tett a fogadalmának a XI. században, amikor Koppány sólyi legyőzésének emlékére építtette a templomot. A XVI. század végén már a református közösség vehette birtokba a barokk korban átépített templomot, aminek padozata alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.


Szilágyi Dezső téri református templom (Budapest): 1896-ban avatták fel Buda első református templomát. A hatszáz embert befogadni képes épületet Pecz Samu tervezte. Az építkezés 1893-ban kezdődött, majd 1896 virágvasárnapján szentelték fel. A neogótikus stílusban épült templom teteje barna-sárga-zöld mázas Zsolnay-cserépből készült, a falakat pedig vörös téglából alakították ki. 1915-ben itt házasodott össze Ady Endre és múzsája, Csinszka. 1940-ben a kormányzó fia, Horthy István fogadott örök hűséget a templomban.


A muhi csata emlékműve (Muhi): A tatárjárás idején a muhi csata volt az egyik legjelentősebb harc a magyar történelemben. 1241. április 11-12-én Batu kán végzetes csapást mért a seregével IV. Béla király csapatára. Muhi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 15 kilométerre fekszik.


Hétkápolna és honvédemlékmű (Vác): Vác szélén, a Duna partjához közel áll a kegytemplom, ami a város legendás kialakulásához kapcsolódik. A történet szerint Géza és László a mogyoródi csata után vert itt tanyát. Az egyik éjjel László látomást kapott, amiben egy angyal szállt le az égből, és koronát tett Géza fejére. Miután László elmondta a víziót, Géza megesküdött, hogy templomot építtet, ha megnyerik az ütközetet.


Amikor a templom helyét keresték, akkor egy szarvas jelent meg, akinek az agancsán gyertyák égtek. 1769-ben Wirth Ferenc váci kanonok a kápolnához vezető út mentén húzatta fel a Mária hét örömét és hét bánatát bemutató képoszlopsort. Ha erre járunk, akkor a templom közelébe állított obeliszket is meg kell tekintetnünk. Ezt az 1848-49-es váci csatában elesett honvédek tiszteletére emelték.


Kölcsey-kúria (Szatmárcseke): Kölcsey Ferenc 1815-től a haláláig élt itt, és ez a hely, ahol megírta a Hymnust, 1823. január 22-én. Ha erre járunk, akkor a költő sírhelyét a szatmárcsekei temetőben találhatjuk meg. A Kölcsey-kúria helyén ma a Művelődési Ház áll. Ebben találjuk azt az emlékszobát, amit Kölcsey tiszteletére rendeztek be, illetve a Kölcsey Ferencet ábrázoló bronzszobrot is megnézhetünk.


(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

 

Ajánló

Ajánló