Hazánk lyukas hídjai

Ismerd meg Magyarország legérdekesebb építményeit!Hazánkban több történelmi múltra visszatekintő, csodás híd tekinthető meg, de akad néhány kevésbé ismert, de igazán különleges „lyukas” híd, amelyeket érdemes a saját szemünkkel is megnézni.

5 lyukú híd – Karcag, Zádor-híd: 1976 óta védett a műemlék és a környéke, a szikes puszta, amivel nemcsak az öreg építményt óvják meg, hanem az eredeti környezetben fennmaradt pásztorkodást is. A történelemben, még az árvízszabályozás előtt, a Zádor-ér táplálta az itt található mocsarakat.

A vízfolyáson nem volt könnyű a közlekedés, emiatt megépítették a kőhidat, ami 1809-re készült el. Eredetileg kilenclyukú volt, és ennek a mintájára készült el a híressé vált utóda. A híd 20 éven keresztül állt ellen a kihívásoknak, de az 1830-as nagy tiszai árvíz elmosta a két-két szélső pillért. A hidat újjáépítették, de csak öt lyukas formában. A víz rendezés után nem maradt funkciója a műemléknek.

6 lyukú híd – Vámosújfalu: A XVIII. század második felében, késő barokk stílusban építették a különleges hidat, ami a Tolcsva-patak felett ível át. A félköríves hat lyuk között speciális, ék formájú támpillérek láthatóak.

7 lyukú híd: Zebegény, vasúti híd: Két ok miatt érdekes a híd. Az egyik az, hogy a terméskőből és téglából épített híd még ma is őrzi a vasúttörténet legkorábbi építészeti stílusát. A másik ok az, hogy ez az egyetlen olyan vasúti közlekedést szolgáló híd, ami még ma is működik abból a korban, amelyben készült.

Amikor a múltban megnőtt a forgalom, akkor nem bontották le a hidat, hanem inkább építettek mellé egy hasonlót. A Budapest-Pozsony útvonalhoz készült hidat 1846-ban kezdték építeni. 1851-ben átadták a Vác-Párkánynána szakaszt, és hozzá épített hidat.9 lyukú híd – Hortobágy, Kilenclyukú híd: 1697-ben épült a fahíd, ami a nagy forgalom miatt elhasználódott, ezért le kellett bontani, hogy a helyére kőhidat építsenek. A munka elnyerésére pályázatot írt ki Debrecen.

Jelenlegi ismereteink szerint ez volt az első közbeszerzés. A pályázaton három építőmunkás indult. A nyílt licitet végül Povolny Ferenc tervei nyerték. A munkálatok 1827-ben kezdődtek, ám idővel eltűntek az eredeti tervek.

A klasszicista stílusban épült hidat 1833-ban adták át, nem kevés balszerencse után. Az első probléma 1827-ben ütötte fel a fejét, mert a királyi kamara arra kötelezte a várost, hogy módosítsanak az eredeti terveken.

A boltozatok építésekor kiderült, hogy a helyi homok alkalmatlan a munkához. A kocsipálya burkolatához választott kő is használhatatlannak bizonyult, ezért egy tokaji szőlősgazda kis kőfejtőjéből kellett hozatni újat. Ezt követően az első jó kockakövek szállítmánya elsüllyedt a Tisztában, majd kiderült, hogy a híd kövezése rossz, úgyhogy fel kellett szedni az egészet, hogy újra lerakják.

A 167,3 méter hosszú kőhíd anno hazánk leghosszabb közúti kőhídja volt. A múltban csak a Hortobágy-folyó és a Nagycsárda volt itt, település nem, tehát a marhacsordák hajtása miatt volt szükség a hídra, ami ma a Hortobágyi Nemzeti Park a Világörökség része.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)