Különleges állatok

Talán még nem is hallottunk a zsiráfnyakú gazelláról és társairól.Az állatvilág rendkívül színes, emiatt vannak olyan állatok, mint például a kutya, macska, amiről mindenki hallott, ám bőven akad olyan élőlény, amelynek létezéséről még soha nem szereztünk tudomást.

Ha viszont külföldre utazunk, akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy olyan különleges állatokkal találkozzunk, amelyeket máshol legfeljebb az állatkertben nézhetünk meg, de valószínűleg még ott sem.

Zebra-bóbitásantilop (Cephalophus zebra): Sierra Leone, Libéria, Elefántcsontpart és Guinea esőerdeiben őshonos a teremtmény, ami a párosujjú patások rendjébe, és a tülkösszarvúak családjába tartózik.

Csupasz turkáló (Heterocephalus glaber): Csupasz földikutyaként szokták emlegetni, de előfordul, hogy csupasz vakondpatkánynak emlegetik. A Heterocephalus glaber az emlősök osztályának, rágcsálók rendjébe, turkálófélék családjába tartózik.

A csupasz turkáló Afrika száraz éghajlatú részébe, Délkelet-Etiópiában, Kenya keleti részén, és szinte egész Szomáliában, a föld alatt él, tehát biztonságban van a külső behatásokkal szemben, de a kígyókkal vigyáznia kell, mert azok a legnagyobb ellenségei.

Fossza (Cryptoprocta ferox): Madagaszkáron a tenger szintjétől 2000 méteres magasságig őshonos. Az emlősök osztályába, a ragadozók rendjébe és a madagaszkári cibetmacskafélék családjába tartozó Cryptoprocta nem egyetlen faja.

Zsiráfnyakú gazella (Litocranius walleri): Gerenuk néven is hallhattunk az emlősök osztályának, párosujjú patások rendjébe, tülkösszarvúak családjába, és az antilopformák alcsaládjába tartozó Litocranius nem egyetlen fajáról.

A gerenuk szomáliai nyelven „hosszú nyakú antilopot” jelent. A tudományos neve a „litocranius”, ami arra utal, hogy a szarvak alapjánál lévő csont nagyon tömör. A „walleri” kitétel H. Waller afrikai misszionárius emlékére került bele az elnevezésbe.

Kis páncélos egér (Chlamyphorus truncatus): Más néven pichiciego. Az állat a nemének az egyetlen faja. Az emlősök osztályának a páncélos vendégízületesek rendjén belül, az övesállatok családjába tartózik, és kizárólag Argentína középső részén él.

Kúposfejű delfin (Orcaella brevirostris): Délkelet-Ázsia partjainak közelében (Bengáli-öböl, Visakhapatnam, Szingapúr) honos. Az emlősök osztályába, a cetek rendjébe, és a delfinfélék családjába tartozó faj. A kúposfejű delfin a sós és az édesvizeket is szereti, de a legjobban a kettő keverékében érzi jól magát, ezért a folyótorkolatok öblében fordul elő a leggyakrabban.

Maláj repülőmaki (Galeopterus variegatus): Nemének egyetlen faja. Az emlősök osztályának a bőrszárnyúak rendjén belül a repülőmakifélék családjába tartózik. Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam dzsungeliben őshonos.

Pödröttszarvú kecske (Capra falconeri): Markhur néven is ismert a párosujjú patások rendjébe, és a tülkösszarvúak családjába tartózó állat. Afganisztán, India, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Pakisztán területén őshonos.

Rhinopithecus: Ázsia erdőségeiben őshonos, a karcsúmajomformák közé tartozó, Rhinopithecus. Viszonylag kicsi az orruk.Kiwa mélytengeri tízlábú rákok: Jetirákoknak is nevezik a tízlábú rákok nemét, amelyek a mélytengeri hidrotermális hasadékokban és a szénhidrogén-szivárgásokban, nem fotoszintézis-alapú ökoszisztémákban élnek.

Déli delfin (Lissodelphis peronii): A déli felemásdelfin az emlősök osztályának a cetek rendjében, azon belül is a fogascetek alrendjébe, és a delfinfélék osztályába tartozik. Az elterjedése nem igazán ismert. Az adatok szerint a mérsékelt övi vizeket szereti. Elsősorban az Antarktikus konvergencia környékéről származik.

Indiai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak): Az indonéz és a maláj szigetvilágon őshonos faj, az emlősök osztályának a párosujjú patások rendjében, a szarvasfélék családjába tartozik. Néhány tudós az ázsiai kontinensen élő állományt a Muntiacus vaginalis csoportba sorolja, de egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy tényleg külön fajról lenne szó.

Bóbitás szarvas (Elaphodus cephalophus): Kína déli részén, főleg Tibet, és Fujian tartományban, valamint Mianmar északi részein terjedt el. A bóbitás szarvas az emlősök osztályának a párosujjú patások rendjén belül, a szarvasfélék közé tartozik. Az Elaphodus nem egyetlen képviselője, és az egyetlen faj a muntyákszarvasformák alcsaládjában, amelyik nem a Muntiacus nembe tartozik.

Ingolafélék: A trópusokon ritkán fordul meg az állatfaj, mert érzékenyek a túl meleg vízre. Elsősorban az édesvizekben, és a partközeli tengervizekben találkozhatunk velük. Az ingolafélék világszerte elterjedtek, kivéve a trópusokat.

Sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus): A guara néven is ismert farkas, a ragadozók rendjébe, és a kutyafélék családjába tartozó Chrysocyon nem egyetlen faja. Dél-Amerikában, Brazíliában, Bolíviában, Paraguayban, és Argentínában őshonos. Régen Uruguayban is élt, de kihalt. A sörényes farkas a füves, bokros pusztaságokat, az erdőszéleket, és a mocsárvidéki partszakaszokat szereti.

Maláj repülőmaki (Galeopterus variegatus): A nemének egyetlen faja, az emlősök osztályának a bőrszárnyúak rendjén belül a repülőmakifélék családjába tartózik. Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam dzsungeliben őshonos.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)