6 falu, amely szellem és boszorkány legendákkal csalogatja magához a turistákat



 

A világ számtalan területén hallhatunk érdekes mendemondákat.Egy hónap múlva itt a halottak napja és Halloween, amikor a megszokottnál többet foglalkozunk a szellemekkel, boszorkánysággal, mert sokan még ma is érdekesnek tartják ezt a témát, az pedig történelmi tény, hogy néhány évszázaddal ezelőtt üldözték a boszorkányokat.


A világban számtalan falu és város kihasználja, ha kiderül, hogy az adott területen boszorkányok éltek, hiszen ez sokkal vonzóbb lehet a turisták számára, mint az, ha csak egy mesterségesen kiépített üdülőtelepet reklámoznak. Így tesz az alábbi hat település is.


Salem: A Massachusetts állambeli faluban 1692-ben néhány helyi lány, köztük Abigail Williams, Ann Putnam, Betty Parris, Mary Warren és Susanna Walcott több helyi lakost is azzal vádolt meg, hogy rontást küldtek rájuk.


1691 és 1692 telén Samuel Parris tiszteletes lánya, Betty Parris és Abigail Williams, a tiszteletes gyámleánya különös, idegennek hangzó nyelven beszélt, valamint a földön dobálták magukat. Hamarosan elterjedt a pletyka, amely szerint az ördög tehet Betty és Abigail állapotáról. Nem sokkal később Betty Hubbard, Ann Putnam, Mercy Lewis, Mercy Short, Susannah Sheldon, és Marry Warren is megszállottság jeleit mutatta.


A megbolondult lányok neveket kezdtek sorolni. Ezek között szerepelt Sarah Good, Sarah Osborne és Tituba. Ezzel elkezdődtek a boszorkányperek. A kínzás hatására Tituba bevallotta, hogy megkörnyékezte az ördög.


A szolgálólány arról is vallott, hogy nem ő az egyetlen boszorkány Salemben, és azt se titkolta, hogy a puritánok elpusztítása és a hatalomátvétel a céljuk. Természetesen nem zárható ki, hogy Tituba csak azért mondta mindezt, hogy végre békén hagyják.


A három feltételezett boszorkányt 1692. március 1-jén csukták börtönbe. Az ítélet szerint négy kivégzést rendeztek, amelyek során összesen 20 embert öltek meg.


Bara-Hack: Az északkelet Connecticut környékén fekvő falu 1890-re teljesen kiürült. A településen csak a temető maradt érintetlen, ezért valószínű, hogy emiatt kapta a „Kísértetieshangú falu” elnevezést.


Többen szellemlovakról, szellemkutyákról, szellemsertésekről meséltek, valamint arról, hogy olyan zajosnak hallották a falut, mintha ott tényleg falusi élet zajlana. Mások a temető körül fényes gömböcskéket vettek észre.


1971-ben egy paranormális kutató egy lebegő szakállas arcot látott a temető egyik sírköve felett. A hétköznapi vélekedés az, hogy Bara-Hack gazdasága összeomlott. A földtől elrugaszkodott verzió viszont átokról mesél. A terület ma magántulajdonban van. A tulajdonos pedig nem szereti a rejtélyt kereső idegeneket.


Canewdon: Anglia keleti részén található a „Boszorkány ország” emlegetett falu, aminek legismertebb lakója James Murrell volt a XIX. században. A népgyógyító és próféta azt jósolta, hogy Canewdon az örökkévalóságig tele lesz boszorkányokkal.


A történelmi feljegyzések szerint a XVI. században és a XVII. században több boszorkánypert és kivégzést hajtottak végre a faluban. George Pickingill Canewdon leghíresebb varázslóinak az egyike. Az ördögöt imádó boszorkány a XX. században celebrált fekete mágiával kapcsolatos szertartásokat.


A városi legenda szerint, ha egy kő leesik a Szent Miklós templomról, akkor meghal egy boszorkány, akinek a helyét egy másik foglalja el. Egy másik történet szerint, ha óramutató járásával ellentétesen járunk a Szent Miklós-templom, vagy a sírok körül Halloween napján, akkor megjelenik az ördög, vagy a boszorkányok, szellemek. Mivel ezt sokan szeretnék kipróbálni, ezért a rendőrség igyekszik távol tartani a kíváncsi embereket a Szent Miklós-templomtól.


Cinco Saltos: Argentína rossz hírű faluja Rio Negro régióban fekszik. A városi legenda szerint, amiért kevés napfény éri a települést, ezért a sötétség alkalmas arra, hogy elrejtse a boszorkányokat a kíváncsi szemek elől.


Egy másik történet szerint a várost felújító munkások rátaláltak egy 12 éves lányra a temetőben. Habár a gyerek elméletileg 70 éve halott, mégis a teste alig indult bomlásnak, ráadásul le volt láncolva a koporsójában. A helyiek megijedtek, mert szerintük a munkások megszakítottak egy folyamatban lévő szertartást.


Más legendák szerint a boszorkányok a közelben lévő Pellegrini tóban végezték el a gyerekáldozatokat, ezért éjjelente sikolyokat lehet hallani a víz felől.Trasmoz: A XIII. században az aragóniai nemesek a Trasmoz Várában kitalálták, hogy pénz fognak hamisítani esténként. A pénzverőgépek azonban olyan hangot adott ki, hogy a helyiek arról kezdtek beszélni, hogy biztos boszorkányok csörgetik a láncaikat.


Trasmoz nem tartózott a katolikus egyház fennhatósága alá, tehát világi területnek számított, úgyhogy a helyieknek nem kellett adót fizetniük a Veruela monostornak. Amikor azonban elterjedt a boszorkányokról szóló mendemonda, akkor a monostor feldühödött apátja követelte a falu püspökétől, hogy közösítsék ki a települést.


Pedro Manuel Ximez, a falu ura ezt nem hagyta annyiban. A konfliktusról II. Ferdinánd is tudomást szerzett. Az uralkodó kivizsgálta az ügyet, majd Trasmoznak adott igazat, de az egyház ezzel nem értett egyet, ezért 1511-be II. Gyula pápa kiátkozta a falut.


Mivel a pápa által kimondott átkot csak a pápa oldhatja fel, ezért Trasmoz ma is vár a sorára. Nem kell azonban sajnálni a helyieket, hiszen minden évben hatalmas fesztivált rendeznek a boszorkányok tiszteletére.


Bhangarh: A XVII. században Sawai Madho Singh rádzsa parancsára épült Bhangarht, ahol eleinte több, mint tízezren laktak, de mára kihalt a terület. A helyiek úgy gondolják, hogy ősi átok sújtja a falut. Ez a régi rontás úgy működik, hogy napnyugtakor a város eltűnik, majd napfelkeltekor újra látható lesz.


Az egyik helyi legenda szerint egy Singhia nevű, fekete mágiát gyakorló varázsló beleszeretett Ratnawatiba, a város gyönyörű hercegnőjébe. Amikor a lány a 18. születésnapját ünnepelte, akkor a barátnőivel elment a helyi piacra, hogy megvegye a kedvenc illatszerét. A mágus ezt a pillanatot választotta arra, hogy bájitalt adjon a lánynak, ám azzal nem számolt, hogy a hercegnő ért a mágiához.


Ratnawati egy közeli sziklához csapta az illatszert. A szikla összeomlott, és maga alá temette a varázslót, aki utolsó erejével elátkozta Bhangarh királyságát. A varázsló azt kívánta, hogy tűnjön el a város, amibe többé senki se éljen. Az átok beteljesült, mert nem sokkal később a mogulok megszállták a területet, a hercegnő pedig meghalt.


Egy másik legenda arról mesél, hogy Singhia akkor gyakorolta a mágiát a város külső területén, amikor Bhangarh első királyai alapozni kezdték a várost. A mágus alkut kötött az uralkodókkal, hogy addig nem akadályozza a munkájukat, amíg azok tiszteletben tartják a lakóhelye határait.


A királyok eleinte tartották magukat az egyességhez, de később egy gőgös uralkodó került hatalomra, aki megszegte az egyességet. Ennek következményeként hatalmas robajjal remegett meg a föld. Az emberek elmenekültek az otthonukból.


A harmadik városi legenda úgy szól, hogy Balu Nath, avagy Baba Balanathszent guru átkozta el a falut. Ez így szólt: „amint a város első esti árnyék rám vetül (az ő házára), a város eltűnik”.


(Forrás: noiportal.hu)

Ajánló

Ajánló