A legnagyobb karácsonyi tévhitek

Mi az igazság arról, hogy az öngyilkosságok száma megnő az ünnepekkor? A karácsony tényleg a kereszténységgel terjedt el?A karácsony is olyan, mint a foci, hiszen mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, ismeri a szabályokat, a történelmét, ám valójában a legtöbben tévedésben élnek, mert rengeteg hamis információt tényként kezelnek.

Lássuk, melyek a karácsonnyal kapcsolatos, legnagyobb tévhitek!

A karácsony egy pogány ünnep helyére került: Amikor elterjedt a kereszténység, akkor az új vallás nem akarta óvatosan felváltani a pogányságot, hanem megpróbált távolságot tartani annak az ünnepeitől.

A keresztények egyfelől próbálták megtéríteni a pogányokat, de másfelől egyszerűen megölték őket. Napjainkban a pogány hagyományok beivódtak az ünnepbe, de a XII. századig ez nem volt elfogadott.

A dátum azért esik egybe a téli napfordulóval, mert Krisztus ezen a napon fogant meg, majd március 25-én keresztre feszítették, ami után pontosan 9 hónappal van december 25.

Az öngyilkosságok száma megnő: A statisztika hihetőnek tűnik, de az egyetemi kutatások azt bizonyítják, hogy novemberben, decemberben és januárban történik a legkevesebb öngyilkosság, míg a legtöbb tavasszal és nyáron. Karácsonykor sokkal nagyobb támogatást kapunk másoktól, ezért az ember nagyobb eséllyel hal bele a rengeteg evésbe, és az ünnepi izgalomba, mint abba, hogy megöli magát.

A klasszikus Betlehem: A betlehemi jelenetek a karácsony elmaradhatatlan része. Lukács és Máté evangéliuma is megemlíti a történetet. Lukács azt írta, hogy a juhászok elmentek megnézni az újszülöttet, de a napkeleti bölcsek és a pásztorok nem egyszerre érkeztek meg a helyszínre. Az ökör és a szamár jelenete sem szerepel a Bibliában.

A karácsony a kereszténységgel terjedt el: A kereszténység már akkor egy több száz éves vallás volt, hogy egyáltalán szóba került volna Jézus születése. A korai keresztény írók ráadásul undorító, pogány szokásnak találták a születésnap ünneplését.

Ők inkább az emberek halálát ünnepeltél, ezért is volt előbb a húsvét, mint a karácsony. Krisztus születéséről először 200-ban tettek említést egy egyiptomi iratban, ami május huszadikára datálta a születést.

Sok irat is ezt a dátumot bizonyítja, ezért többen úgy gondolják, hogy Jézus májusban vagy áprilisban születhetett, ám a IV. század közepén elterjedt, hogy Jézus december 25-én látta meg a napvilágot, ám a karácsony csak a XVII. századra érte el a jelenlegi formáját.

Sokan ekkor ételekkel, ajándékokkal, játékokkal ünnepeltek, de a legtöbb hívő még ekkor sem vett tudomást a karácsonytól, mert szerintük nem volt elég vallásos. 1647-ben annyira ellenezték az ünnepet, hogy az végül elmaradt.

Minden a három királyokról: Közismert karácsonyi történet, amely szerint három király elment meglátogatni a kis Jézust, ám erről csak Máté tesz említést az evangéliumában, de ő is úgy, hogy a királyok Heródes királynál érdeklődnek Jézus felől. Arról nincs szó a Bibliában, hogy három király volt, és tevéken mentek. Állítólag a napkeleti bölcsek Noé fiai voltak, akik a három rasszot képviselték.Az északi sark egy jeges erőd: Az amerikai hadsereg állítja, hogy a Mikulás otthona rohamosan veszít a jelentőségéből. Ennek oka, hogy a sarkkör hőmérséklete erősebben növekszik, mint a világ más részein. A nyolcvanas évek óta pedig elvesztette a jégtömeg negyven százalékát.

A Mikulás rénszarvasai: Szent Miklós életén alapszik a Mikulás mítosz, de egy komoly szenthez nem illik a repülő rénszarvasok története. Egy egyetemi professzor szerint csak a mágikus gombák hatása miatt hallucináltak az emberek ilyen állatokat. Az igazi rénszarvasok otthonában, Szibériában, nagyon népszerű a mágikus gomba, ami erős hallucinációkat okoz, ezért nem meglepő, hogy Szibériában láttak először repülő rénszarvast.

A mikulásvirág elképesztően mérgező: Az egyik leggyakoribb karácsonyi dekoráció a mikulásvirág, de sokan kerülik, mert azt hallották, hogy a növény mérgező. Ez részben igaz, de csak a háziállatokra nézve mérgező a növény, ám még így is csak kismértékben. A mérgezés legsúlyosabb tünete a hányás, hasmenés, de ezek egyike sem halálos.

A tévhit 1919-ből származik, amikor állítólag egy katona 2 éves gyermeke halt meg azért, mert evett a mikulásvirágból. Ha mindenképpen tartani akarunk egy karácsonyi növénytől, akkor az legyen a fagyöngy, ami valóban mérgező. A mérgezés tünetei a hányás, hasmenés, alacsony vérnyomás. A háziállatokra is halálos lehet.

A karácsonyfák környezetvédelmi problémát okoznak: A környezetvédők arra esküsznek, hogy egy műfenyővel megmentünk egy igazit, ám mások azzal érvelnek, hogy a karácsonykor árult fenyőket direkt azért nevelik, hogy karácsonyfa legyen belőlük.

Valójában mind a két tábor téved, mert az igazi fa a növekedése sok előnyt jelent a levegő szempontjából, míg a műanyag hemzseg a káros anyagoktól, tehát szennyezi a levegőt. Ha viszont sokat autózunk egy igazi fáért, akkor megint romboljuk a környezetet.

Amennyiben minden évben ugyanazt a műanyag fát használjuk, akkor talán jót teszünk, de az káros, ha évente újat veszünk. Mivel a legtöbb fenyőfát valóban karácsonyra nevelik, ezért ez tényleg nem okoz kárt az erdőkben. Persze, még mindig az a legjobb, ha gyökerest veszünk, amit az ünnep után kiültethetünk a kertbe.

A hold a karácsonyi jeleneteknél: Ha ránézünk a karácsonyi lapokra, akkor kiszúrhatjuk, hogy mindig rosszul ábrázolják a holdat, mert hajnali háromig nem jár olyan magasan karácsony éjjelén. A karácsonyi képeknek a 40-65 százaléka hibás.

(Forrás: bizzarium.com)