Direkt tervezik kényelmetlenre a közterületeket

Gordan Savič és Selena Savić kiderítette, hogy az öngyilkosok, drogosok, vandálok, megállókban alvók miatt nem lehet kényelmes köztéri elemeket tervezni.Néhány évvel ezelőtt költözött Hollandiába Gordan Savič és Selena Savić, akiknek feltűnt, hogy a padok, támaszkodók és korlátok nagyon kényelmetlenek. A fotósként dolgozó pár azon kezdett gondolkodni, hogy ennek van-e valami oka, vagy csak a közterületek tervezőinek nincs fantáziája?

Gordan Savič és Selena Savić arra is kíváncsi volt, hogy létezik-e egy iskola, ahol kifejezetten azt tanítják, hogy hogyan kell kényelmetlen közterületet kialakítani. A pár utánajárt a kérdésnek, ám nem csak Rotterdamban nyomoztak, hanem például Bécsben, Hágában és Lausanne-ban is.

A kutatás után Gordan Savič és Selena Savić megírta a Kényelmetlen design című könyvet, valamint az alábbi dolgokat derítették ki a közterületeken leggyakrabban előforduló padokról, támaszkodókról, korlátokról.

Nyilvános ülőhelyekre szerelt fémdarabok: Biztos, hogy elgondolkodtunk már azon, hogy mi értelme van a megmunkált fából készült padra fémdarabokat tenni? A válasz egyszerű, ugyanis így akarják távol tartani a gördeszkásokat és egyéb extrém sportolókat. Ha nem lennének a fémdarabok, akkor a padka tökéletes lenne a deszkásoknak arra, hogy végigcsússzanak rajta.

Kemény, hideg padok: Saválló acélból készülnek azok a padok, amik annyira hidegek, hogy még nyáron se szívesen ücsörgünk rajtuk hosszabb távon. Az se véletlen, hogy magasabbra emelik ezeket a köztéri elemeket, ugyanis így nem tudjuk megtámasztani rajta a lábunkat.

Mászásellenes falbevonat: A falra felvitt olajos festék annyira csúszóssá teszi a felületet, hogy a mászni vágyók többsége lemond a szándékáról. Ha valaki mégis próbálkozik, akkor annak a kéznyomai a falon maradnak.

Hajlított, padszerű támaszkodók: A fővárosi nagykörúton, a megállókban találkozhatunk a hajlított, padszerű támaszkodókkal, amelyek csak arra jók, hogy addig nekitámaszkodjunk, amíg nem jön a villamos. A kivitelezők ezzel a megállóban történő éjszakázást akadályozzák meg.

Dörzspapír-szerű bevonat korlátokon: Ennek a kialakításnak a hátterében az áll, hogy a járókelők ne kapaszkodjanak a korlátba. Ez higiénia szempontjából jó ötlet. A dörzspapír-szerű bevonat másik oka az, hogy nehéz rajta mászni, ezért az öngyilkosjelölteket is elrettentheti.

A karospad: Ennek a köztéri elemnek a kialakításakor az volt cél, hogy távol tartsa a deszkásokat és aludni se lehessen rajta. A karospad esetében olyan verzióval is találkozhatunk, amelyre ülésenként szerelnek a két oldalra nagyobb peremet, ami még jobban ellehetetleníti a rajta történő alvást, illetve nagyszerűen megmutatja, hogy hol a határ, ha valaki megpróbálna túl közel ülni hozzánk.

Injekcióellenes kék fény: Ezt a megoldást azért találták ki, hogy távol tudják tartani a kábítószerezőket a nyilvános illemhelyektől, ugyanis a kék fényben rosszabbul látszanak az erek, ezért azokat nehezebb eltalálni az injekciótűvel.

Japánban több vasútállomáson is bevetnék a kék fényt, mert szerintük ez csökkentené az öngyilkosságok számát. A terv még kísérleti fázisban van, de a japánok nagyon remélik, hogy a kék fény nyugtatóan hat az emberekre, akik meggondolják magukat, és mégsem ugranak a vonat elé.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)