A törökök is szeretik az Egri Csillagokat

 Néhány érdekesség Gárdonyi Géza híres regényéről.Az Egri Csillagok egy példánya minden magyar otthon polcán megtalálható, de nemcsak azért, mert kötelező olvasmányról van szó, hanem azért is, mert ez hazánk egyik legnépszerűbb regénye, amelyről most megtudhatunk néhány érdekességet.

Gárdonyi kinn járt Törökországban anyagot gyűjteni: Gárdonyi akkurátus és gondos kutató volt, ezért az Egri csillagok megírása előtt elutazott Törökországba, hogy a saját szemével lássa a helyszíneket, múzeumokba tett látogatást, adatokat gyűjtött, és sok levéltárral levelezett, köztük a bécsivel, hogy minél hitesebb legyen a regény.

A törökök is szeretik: A törökök nem kaptak pozitív szerepet a regényben, mégis az Egri csillagok nagy népszerűségnek örvend Törökországban.

Többszörös átírás: Gárdonyi 1901-ben átírta a regény több, mint egyharmadát. Ennek eredményeként nyelvileg sokkal feszesebb, és jobban komponált lett. Az 1913-as kiadás idején a nyomdában ismét átolvasta Gárdonyi a történetet, amit akkor is elsősorban nyelvi szempontból stilizált.

Gárdonyi halála előtt, még az egyik fia is beleszerkesztett a műbe. Ő készítette el a török és szakszavak jegyzékének nagy részét. Később, főleg a háború utáni kiadásokban, a kiadók, és a szerkesztők is átírtak néhány dolgot a történetben.

Példányszám: Gárdonyi megélhette, hogy a művéből 14 ezer példányt eladjanak. A két világháború között 40 ezer kötetet vásároltak meg az emberek. A háború után évtizedekben még jobban kapkodták a művet, ami akkor már több kiadásban 100 ezres példányszámban jelent meg. Az Egri csillagokat 18 nyelvre fordították le.

Először folytatásokban jelent meg: A könyv keletkezésének idejében az volt a szokás, hogy részletekben, folytatásokban közölték le egy lapban a történetet, ami csak akkor jelent meg könyv formában, ha a kiadók úgy ítélték meg, hogy elég népszerű a mű. Az Egri csillagokat a Pesti Hírlap kezdte el lehozni 1899 végén.

Képregény is megjelent belőle: 1974-ben, a Heves Megyei Hírlapban jelent meg, folytatásos formában, az Egri csillagok-képregény, amit Zórád Ernő grafikusművész készített, egy egri újságíróval, Márkusz Lászlóval.

Gárdonyi fia miatt lett Bornemissza Gergely a főhős: „Egy tavaszi napon fölvezettem a fiamat az egri várba. Azt mondtam neki: »Hunyd be egy pillanatra a szemedet, és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552-ik esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, tele van sárga csizmás, sisakos, fegyveres katonával.

Lent meg amerre látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög…« – s élénk színekkel festettem eléje az ostromot, Dobót, Mekcseyt, a hős asszonyokat, a bombahányó, falromboló törököt, a halottakat, a sebesülteket, a harmincnyolc napig tartó nagy ostrom minden jelenetét.

A gyermek napokig ezt forgatta az elméjében, de ami engem meglepett, az volt, hogy a figyelmét Bornemissza Gergelynek, a király főhadnagyának alakja ragadta meg legjobban. (…) Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak az életét meg kellene írnom regénynek. (…) Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igazi történelmet írni regény alakjában?”

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)