GMO lazacon dolgoznak a tudósok

A legfurcsább genetikailag módosított állatok.A tudomány immár évtizedek óta foglalkozik azzal, hogy genetikailag módosított állatokat hozzanak létre. Az ilyen irányú törekvéseknek általában van értelme, de nem egyszer a kísérletezgetés olyan eredményt szül, amire a furcsa és a bizarr a legjobb kifejezés.

Pókháló kecsketejből: Kanadából származnak azok a genetikailag módosított kecskék, amelyeknek a tejében előfordul ugyanaz az anyag, amiből a pókháló is készül. A tudósok ezt az eredményt úgy érték el, hogy vették a keresztes pók egyik génjét, amit beültettek a nigériai törpekecskékbe.

A kísérlet eredménye, hogy a szálakhoz szükséges protein a tejjel együtt kiválasztódik. A tejből kinyert hálónak van értelme, hiszen az orvostudományba, például a szemsérülések varrataihoz használt hajszálvékony cérnához használják.

Extra izmos disznók: Az elmúlt néhány esztendőben a kutatók rájöttek, hogy hogyan tudják minél könnyebben és pontosabban módosítani a géneket. A dél-koreai tudósokhoz arra használták fel ezt a tudást, hogy olyan disznókat fejlesztettek ki, amelyek extra izmokat növesztettek.

A tudósok csupán egy kicsit módosítottak az állatok génjein, ahelyett, hogy más fajból kiemelt genetikai információt ültettek volna a disznókba. A dél-koreaiak nem titkolták, hogy nem a húsuk, hanem a spermájuk miatt volt szükség az állatok átalakítására.

Fluoreszkáló egerek: 2002-ben hoztak létre olyan egereket a tudók, amelyek világítottak a sötétben. Ezt az állatok szőrtüszőibe helyezett medúzagének tették lehetővé. A tudósoknak az volt a célja, hogy találjanak egy olyan eljárást, amivel képesek visszaadni a megőszült haj eredeti árnyalatát. 2002 óta több állatnál (macskáknál, halaknál, disznóknál) sikerült elérni, hogy fluoreszkáljanak a sötétben.

Kicsi disznó, házi kedvencnek: Ez az eset remek példa arra, hogy csak a kereslet számít, ugyanis a tudomány nem zárja ki annak a valószínűségét, hogy hamarosan genetikailag módosított háziállatokat szeretgethetünk. A kínai tudósok a disznók génjeit módosították azért, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák őket, és háziállatnak eladják.

GMO lazac: Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy majd a jövőben genetikailag módosított állatok húsát fogjuk fogyasztani. Erre nagyszerű példa az a lazac, amiben olyan gén található, amelytől gyorsabban nő. Ezeket a törekvéseket célzó kísérletezgetés még nagyon gyerekcipőben jár.

Kevesebbet pukizó tehenek: A kanadai egyetem kutatóinak sikerült megtalálnia azt a baktériumot, amely a metánt termeli. 2009-ben olyan teheneket hoztak létre, amelyek 25 százalékkal kevesebb gázt eregetnek, mint a hagyományos tehenek.

A kanadai kutatók célja ezzel a környezetvédelem volt, mert az a metán, ami a tehenekből kijön, az egyik legnagyobb veszélyforrás az üvegházhatás szempontjából, tehát ez az egyik legfőbb okozója a globális felmelegedésnek.

Dolly a birka: Talán ez a génmódosítás a legismertebb. 1996-ban a brit tudósok elsőként keltettek életre klónozott birkát, akit Dolly névre kereszteltek el. A birka nukleáris transzferrel jött létre, majd hat évvel később, tüdőelégtelenségben elhullt.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)