Nyomtalanul eltűnhet Everglades

Néhány év múlva csak képeken láthatjuk viszont Timbuktu mecseteit, az Alpokat vagy például Patagónia gleccsereit.Az Azúr Ablak összedőlését elkeserítő hírként élte meg a világ, hiszen sok turista kifejezetten emiatt utazott Máltára. A népszerű természeti jelenség pusztulása azonban nem csak azért fontos, mert Málta szegényebb lett egy turistacsalogatóval, hanem azért is, mert ez emlékeztette az emberiséget arra, hogy a közeli jövőben több mesés természeti jelenséget fognak tönkretenni az emberi és természeti csapások.

El Mirador medence és Tikal Nemzeti Park, Guatemala: Az illegális fosztogatók és az erdőtüzek veszélyeztetik a rejtélyes maja romok fennmaradását.

Timbuktu mecsetei, Mali: A XIV. és a XVI. század között, többnyire agyagból készültek a timbuktui mecsetek szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. A mecseteket a hőmérséklet és a csapadék emelkedése fogja valószínűleg elpusztítani.

Big Sur, Kalifornia: A Big Sur arról híre, hogy innen nagyszerűen meg lehet figyelni a bálnákat, ám az elmúlt esztendőkben komoly tüzeket okozott a szárazság, ez pedig nagyban veszélyezteti a parti területeket.

Az Alpok, Európa: A klímaváltozás az Alpokat sem kíméli. Ennek oka, hogy a hegylánc alacsonyabban található, mint a többi hegyvonulat, így például a Sziklás-hegység. Az Alpok gleccserjege évente nagyjából 3 százalékkal csökken, tehát a gleccserek 2050-re teljesen eltűnhetnek.

Patagónia gleccserei, Argentína: A világ egyik legszebb turistalátványossága azért fog eltűnni, mert kevés a csapadék és magas a hőmérséklet, ezért a gleccserek területe folyamatosan csökken.

Machu Picchu, Peru: Az Inka Birodalom romjait több millió turista fedezi fel évente, ami jóval több, mint az UNESCO által engedélyezett napi 2500 ember. Sokan úgy gondolják, hogy a perui nevezetességet a földcsuszamlások és az erózió teszi tönkre.

Tuvalu: Ausztrália és Hawaii között található a kilenc szigetből álló, apró polinéz állam. Tuvalu azért van veszélybe, mert az óceánból csak 4 és fél méterre kiemelkedő szigeteket elárasztja a körülötte lévő víz.

Outer Banks, Észak-Karolina: Fokozatosan erodálódik a homokos zátonyrendszer, ezért olyan csodás épületek léte került veszélybe, mint az 1870-ben épített Cape Hatteras világítótorony.

Kilimandzsáró, Tanzánia: 1912 és 2007 között a hegycsúcsot fedő jégréteg 85 százalékkal csökkent, ami sokkoló adat.

A Kongó-medence, Afrika: A világ egyik legnagyobb biológiai sokféleséggel rendelkező területe. Jelenleg több, mint tízezer madárfaj és négyszáz emlősfaj figyelhető meg az esőerdőben. Az ENSZ adatai szerint 2040-re a Kongó-medence kétharmada, a növényekkel és a vadvilággal együtt, teljesen eltűnhet.

Zahara de la Sierra, Spanyolország: Dél-Spanyolországban, Andalúzia hegyeiben találhatjuk meg a mesés táj, ami a hőmérséklet emelkedés és a kevés csapadék miatt veszít egyre többet a zöld területéből. A vadvilág is fogyatkozik.

Everglades, Florida: A túl sok víz, az új fajok és a városfejlesztés okozza a problémákat.

Sundarbans, India és Banglades: A Gangesznak és a Brahmaputrának, valamint a két folyóból leágazó kisebb vizeknek köszönhető a Sundarbans létezése. A Földön itt található a legnagyobb mangrove erdő, amiben védett állatfajok élnek. Az erdőirtás, a környezetszennyezés és a fosszilis tüzelőanyagok hatására egyre jobban emelkedik a tengerszint, ami a partvonal erózióját okozza.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)