Kreatívabbá tehetnek a rémálmok



Tudományos érdekességek a rémálmokról.Az egyik legrosszabb érzés a világon az, ha az éjszaka közepén rémálomból ébredünk fel, majd az így keletkezett kellemetlen közérzet egész nap velünk marad, főleg akkor, ha valami olyasmiről szólt az álmunk, aminek beteljesülésétől rettegünk.

Az álmok, és így a rémálmok is, a mai napig tele vannak homályos foltokkal, ezért a tudomány folyamatosan kutatja a témát, aminek eredményeként újabb dolgok derültek ki a rémálmokról.

1. A rémálmok leggyakrabban a REM fázisban fordulnak elő, mert ekkor a legaktívabb az agy.

2. Előfordulhat, hogy amikor elmeséljük valakinek a szörnyű rémálmunkat, akkor az csak legyint rá, mert kicsit sem találja félelmetesnek a dolgot. Ennek oka, hogy a rémálmok testre szabottan riogatnak.

3. Gyakori, hogy sokáig, akár évtizedekig is emlékszünk a rémálmokra, mert a negatív reakciók tovább az emberben maradnak, mint a pozitívak.

4. A depresszió, a szorongás, a pszichiátriai zavarok, egyes gyógyszerek és az alvás zavarok gyakran okozhatnak rémálmokat.

5. A tudomány sem tud mindent a rémálmokról, amiknek homályos részleteit folyamatosan kutatják.

6. A rémálmok rávehetnek, hogy megoldjuk a problémánkat, esetleg alkossunk.

7. Ha teljesen kikészültünk, akkor a rémálmok rosszabbak lehetnek. A tudomány ezt nevezi stresszálmoknak, amik nem biztos, hogy teljes lenyomatai annak, amitől kiborultunk.

8. A rémálmok nem azonosak azokkal az éjjeli poklokkal, amiket a poszttraumás betegek tapasztalnak, mert ők gyakran nem a REM fázisban látják a lidércnyomást, ráadásul a velük megtörtént eseményt élik át újra. Gyakran sírva, ordítva ébrednek és nem emlékeznek, hogy mit álmodtak.

9. Ha valakinek folyamatosan rémálmai vannak, ráadásul ez már az életminőséget is rombolja, akkor keresni kell egy alvás specialistát!

10. A rémálmok az emlékek és a véletlenszerű információk keverékéből születik, hogy félelmetes úton törjenek fel az elménkből.

11. Vannak olyan kreatív emberek, akik a rémálmokból merítenek ihletet.

12. Ha tényleg nagyon élethűen álmodunk valamit, akkor az megtörténhet, mert a valamitől való erős félelem hozza létre a rémálmokat. Arra nincs bizonyíték, hogy jósálomról lenne szó.

13. Létezik rémálom-betegség. Ebben az esetben a betegnek folyamatos rémálmai vannak, ami komolyan megzavarhatja a mindennapi életet.

14. A tudomány szerint csak olyan emberekkel álmodhatunk, akikkel valaha, valamilyen formában találkoztunk.

15. Ha terápiára megyünk a rémálmaink miatt, akkor a kezelés lényege, hogy részletesen el kell mesélni a rémálmot, hogy a szakemberek éber állapotban próbáljanak változtatni az álom egyes részletein, hogy azok beépüljenek a lidércnyomásba.

16. A rémálmokra adott érzelmi reakciók képesek felébreszteni.

17. A rémálmok nem képesek megölni, de az előfordult, hogy a szívbetegek érelzáródást szenvedtek, mert a rémálom során megemelkedik a vérnyomás.

18. Alvás közben feldolgozzuk a felhalmozott érzelmeket, aminek természetes hozadéka a rémálom, ami gyakran hasznos, mert segít egy-egy probléma megoldásában.

19. A rémálmokat elkerülhetjük például azzal, hogy minden éjjel kialudjuk magunkat, az érzelmi életünket pedig egyenesben tartjuk.

(Forrás: bizzarium.com)

Ajánló

Ajánló