Tudományos érvek a zombik létezése ellen

Képtelenség, hogy az élőholtak az emberekre támadjanak.Paralízis: A tudomány szerint a központi idegrendszer teljesen tönkremegy, ha beállt a halál. Amennyiben a központi idegrendszert akár csak egy aprócska sérülés is éri, akkor a test lebénul, mert megszűnik a kommunikáció a test különböző részei között.

Merev végtagok: Az orvostudomány szerint valójában se lassan, se gyorsan nem tudnának mozogni az élőholtak, ugyanis két órával a halál után beáll a hullamerevség. Habár a hullamerevség 48-72 óra után elmúlik, az izmok mozgatásához szükséges energia soha nem tér vissza.

Porladó csontok: A tudomány szerint egy régi hullának már nincs csontja. Ennek oka, hogy a csontokban található protein idővel lebomlik, a csontok pedig egyszerűen elporladnak. Ezt a mindenképpen bekövetkező folyamatot lassíthatja vagy gyorsíthatja a temetés módja és a klíma.

Halálhullám: 2011-ben egy patkányokon végzett kísérlet szerint a szív leállása után 17 másodpercig érzékelhető az agytevékenység. Nagyjából egy perccel később jött egy utolsó kilengés az EEG-n, ami ezt követően semmit sem mutatott többé.

Zéró vegyi energia: A halál után nem áll le azonnal az anyagcsere, mert 4-10 percbe is beletelik, mire a folyamat megszakad. Ha valami csoda eredményeként a holttestek zombiként támadnának fel, az izmaik akkor sem működnének.

Felbomlanak a szemgolyók: Ahogy minden más emberi szövetet, úgy a szemet is érinti a halál utáni önemésztés. Ezen kívül a szemet mozgató apró izmokat is eléri a hullamerevség, a pupillákat szabályzó apró izmok pedig megbénulnak. A vérnyomás megszűnése miatt a szemek beesnek, opálossá válnak.

Az önemésztés: A halál után a lágyszövetek elég hamar lebomlanak, aminek rothadással és önemésztéssel történik. A tudomány ezért is tartja kizártnak a zombik létezését.

Merev állkapcsok: Vallásonként és országonként változó az, ahogy bebalzsamozzák a holttestesteket. Az Egyesült Államokban például belülről összevarrják vagy összeragasztják a szájat. Ha ezt nem teszik meg, akkor a hullamerevség miatt megmerevedik az állkapocs, ami lehetetlenné tenné, hogy a zombi mozgassa a száját.

Bomlasztó környezet: Előfordul, hogy a halottak gödrökben, folyókban, esetleg a vadonban végzik, de még így sem lehet belőlük zombi. A tudományt ezt azzal magyarázza, hogy a környezet is képes csontvázzá változtatni az emberi maradványokat. A folyamatot gyorsíthatja a melegebb éghajlat, a víz jelenléte, ráadásul a helyi élővilág is rásegíthet a dologra.

Sírkamrák: Amennyiben valahogy mégis életre lehetne kelteni a holtak, akkor azok még így sem tudnának kimászni a sírjukból. Ennek oka, hogy még mielőtt bevezették a koporsós temetést, a halottakat két méter mélyen ásták el, hogy a dögevők ne férjenek hozzájuk.

A legtöbb országban még 2017-ben is ez a szabály, ráadásul gyakori, hogy a koporsókat sírkamrába teszik, ami megakadályozza, hogy a föld a koporsóra omoljon. A sírkamra lezárása után nagyjából egy méternyi föld, azaz 900 kilogramm nehezedik a duplán elzárt holttestre, tehát lehetetlen, hogy onnan kitörjön valaki.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)