Valóságban soha nem működő filmes trükkök



A fuldokló nem csapkod, a kloroform nem hat egyik pillanatról a másikra, de az üvegen átzuhanást sem lehet épp bőrrel megúszni.Habár a valóságban soha nem történhetne meg úgy, mint a filmekben, mégis gyakran visszatérnek ugyanazok a jelenetek, amelyek látványosabbá teszik az akciófilmeket, krimiket, vígjátékokat.

Drámai fuldoklás: A filmekben sokáig csapkodnak a fuldoklók, miközben segítségért kiabálnak, ezért a felmentőseregnek bőven van ideje arra, hogy megmentsék az életét. A valóságban gyakran nem mentik ki időben az áldozatot, mert a körülötte lévők nem jönnek rá, hogy az illető fuldoklik. A fuldokló nem tud kiabálni, mert a szája nincs elég ideig a víz fölött. Csapkodni sem szoktak.

A kloroformos zsebkendő: A filmekben szinte azonnal összeesik az, akinek az arcára kloroformos zsebkendőt nyomnak. Ez a valóságban soha nem működne, mert a kloroform elveszti a hatékonyságát, ha oxigénnel vegyül. A kloroform hatása egyébként sem azonnali. Az áldozat méretétől és súlyától függően, akár 10 percbe is beletelhet, hogy a szer kiüssön valakit.

A gyilkos lövés: A filmek egyetlen lövéstől meghalnak a szereplők. A valóságban az, hogy egy lövés halálos lesz-e, nagyban függ a fegyver és a töltény típusától. Az áldozat legfeljebb akkor fog azonnal összeesni, ha a lövés az agyat vagy a gerinc felső részét érte. Ha szíven lövik, akkor még percekig működik a keringése.

Az amnézia „gyógymódja”: A rajzfilmekben és régi sitcomokban gyakran úgy „gyógyítják” az amnéziást, hogy jól fejbe vágják. A valóságban az amnéziás agya eleve sérült, ezért az ütés tovább rontana a beteg állapotán.

A tetthely biztosítása: A krimikben a lövöldözés után a nyomozók gyakran a halott felett állva adják ki a parancsot az egyenruhásoknak, hogy vigyék a hullaházba az áldozatot és takarítsanak fel, majd angolosan távoznak.

A valóságban a tetthelyen kell maradnia annak a rendőrnek, aki használta a fegyvert, és addig nem csinálhat semmit, amíg nem érkezik valaki, aki ellenőrzi a körülményeket, és a technikusok össze nem szedtek minden nyomot és bizonyítékot. A filmekkel ellentétben, a valóságban a rendőrök nem takarítanak fel, mert a rendrakás az ingatlan tulajdonosának a dolga.

Robbanó autók: Valójában a benzin nehezen gyullad meg, ráadásul a benzingőz és a levegő egy meghatározott arányú elegyére van szükség ahhoz, hogy történjen valami. A súlyos karambolok után előfordul, hogy meggyullad a benzin, de a robbanás ritka.

Üvegen átesés: A filmekben egyetlen karcolás nélkül elsétál az, aki az üvegablakon esett át. A valóságban a borotvaéles üvegszilánkok átvágnák az ember ruháját és húsát. Ha valaki túlélne egy ilyen zuhanást, az úgy nézne ki, mintha vérben fürdött volna.

Számítógépes hackelés: A filmekben a nyomozóknak nagyjából három perc elég ahhoz, hogy lenyomozzanak egy telefonhívást, de a számítógépek feltörése még ennél is gyorsabban megy nekik. A valóságban még egy profi hacker is sokkal tovább dolgozna ezen.

Sírkő akár egy óra alatt: Az egyik szereplő halálát hangsúlyozzák a míves kiállású sírkő megjelenésével. A valóságban legalább négy hétbe telik, mire elkészül egy hagyományos sírkő. A speciális kivitelezés még több időbe telik.

A hangtompító: A filmek miatt azt hihetnénk, hogy egy emberekkel teli szobában könnyen megúszható a lebukás, ha hangtompítós pisztolyt használunk. Valójában egy hangtompítós fegyverrel leadott lövés nagyjából akkora hangot ad, mint a becsapódó kocsiajtó.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Ajánló

Ajánló