Veszekedés miatt tört le a milói Vénusz karja

Kilenc szobor meglepő titka.A „Szamothrakéi Niké” gyönyörű tökéletlensége: 1863-ban, a Szamothraké szigeten, a tenger istennek szentelt oltáron találták meg a II. században készült Nike szobrot, ami a görög flotta haditengerészeti győzelmének állított emléket. A szobor feje és karjai eltűntek. Habár megpróbálták ezeket pótolni, az mégsem sikerült, mert csak rontottak a helyzeten.

Halál a művészethez, a halálhoz való művészet: A barcelonai Poblenou temető található az 1930-ban készült „halál csókja” szobor, ami annyira rejtélyes, hogy még az alkotóját sem ismeri senki. A szobor megihlette Ingmar Bergmant, aki az után készítette el a „hetedik pecsét” című filmet, miután először hallott a halott lovagról és a halálról.

A márvány fátyol titka: A XIX. század közepén született meg Raffaele Monti alkotása, amelyen a szobrok arcát félig áttetsző fátyol takarja. A szobor titka az, hogy valójában kétrétegű volt a használt márvány. Az egyik réteg átláthatóbb (vékonyabb), míg a másik vastagabb. Monti megőrizte a normál felszíni textúráját, a felesleges anyagot pedig eltávolította.

Csók, csók nélkül: 1882-ben készítette el Auguste Rodin a „Csók” című szobrát, aminek eredeti neve „Francesca da Rimini” volt. A XIII. századi olasz nemes nő történet úgy kezdődött, hogy beleszeretett a férje öccsébe.

Amikor a férj egy napon meglátta, hogy a felesége és a fivére együtt olvas, akkor megölte őket. A szobor azt ábrázolja, hogy a szerető a kezében tart egy könyvet, ám a pár nem csókolózik, ezzel azt sugallva, hogy egy olyan bűnért ölték meg őket, amit nem követtek el.

A tökéletes Dávid mégsem olyan tökéletes: Michelangelo Buonarotti alkotása nem tökéletes, mert lézeres technológiával kiderítették, hogy a szobor kancsal. A szakértők véleménye az, hogy Michelangelo szándékosan faragta tökéletlenre a tökéletes férfinak tartott szobrot.

A milói Vénusz karja: A párizsi Louvre-ban őrzött szoborról azt mondják, hogy egy görög paraszt talált rá 1820-ban, Milos szigetén. A két nagy darabra tört szobor történelmi értékét azonnal felismerték francia haditengerészeti tisztek, akik elrendelték a műalkotás elszállítását.

Ekkor történt meg a baj, mert azok, akik vitték, összevesztek valamin, aminek következtében letört a szobor két karja, amit azért nem kerestek meg, mert az emberek kimerültek.

A szenvedő kis hableány: Sok szenvedés ért Koppenhágában „A kis hableány” című szobrot, amit alkotott Edvard Eriksen alkotott még 1913-ban. A műalkotás a vandalizmus jelképévé vált, hiszen már kétszer lefejezték, egyszer levágták a jobb karját, majd zöld festékkel öntötték le. Ezek után Koppenhága önkormányzata úgy döntött, hogy a szobornak jobb helye lesz a kikötőben.

Színes ókor: A közhiedelemmel ellentétben, nem igaz, hogy minden ókori római és görög márványszobor fehér, ugyanis a friss tanulmányok szerint a műalkotások színesen voltak, csak kifakultak az évek múlásával.

A szarvas Mózes: Michelangelo Buonarotti készítette azt a szobrot, amelyen Mózes szarvakkal a fején látható. A művészettörténészek közül többen úgy vélik, hogy Michelangelo rosszul értelmezte a Bibliát.

Az Exodus könyvben az áll, hogy a zsidóknak nehéz volt Mózes arcára nézniük, amikor leereszkedett a Sínai-hegyre a 12 parancsolat kőlapjaival. A szövegben itt egy olyan héber szó áll, amit „sugárzásnak” és „szarvnak” is fordíthatunk.

(Forrás: noipotal.hu)