Tudományos elméletre támaszkodtak az Időutazók készítői

Időutazásról szóló filmek és sorozatok, amelyekhez a tudománynak is van néhány szava.Zárt időszerű görbe: Az Időutazók című sorozat főszereplői, a történelemprofesszor Lucy, a katona Wyatt és a tudós Rufus, azért utazik a múltba, hogy megállítsák azokat a bűnözőket, akik a történelem megváltoztatásával akarják kedvük szerint alakítani a jövőt.

A sorozat készítői a zárt időszerű görbe elvre támaszkodva találták ki a történetet. Az ausztrál Queensland Egyetem tudósai 2015-ben fényrészecskéket, vagyis fotonokat használtak, hogy ezzel szimulálják a kvantumrészecskék időutazását. Ezzel azt bizonyították, hogy egy foton képes áthaladni egy féreglyukon, és kölcsönhatásba tud lépni a régebbi önmagával.

A felfedezésnek az eredete a zárt időszerű görbe volt, amit arra használtak, hogy ugyanolyan erős gravitációs tereket szimuláljanak, amilyeneket a forgó fekete lyukak hoznak létre. Einstein relativitáselméletét felhasználva a tudósok el tudják deformálni a létezés szövetét úgy, hogy az visszahajlik önmagába, ezzel létrehozva egy zárt időszerű görbét, ami segíthetne az időutazásban.

Fekete lyuk: A féregjárat elmélete már az 90-es években megihlette a filmeseket, ám a Sliders nem időutazásról, hanem dimenziók közötti utazásról szólt. A sorozat főszereplője a Quinn Mallory, akit többedmagával beszippant egy féregjárat. A csapat újabb és újabb univerzumba „csúszik” miközben remélik, hogy sikerül visszatalálniuk a saját dimenziójukba.

A Sliders arra az elméletre épült, hogy a fekete lyukakban található egy titkos féregjárat, ami alkalmas az időutazásra. A tudomány szerint ez a feltételezés több ok miatt sem lehetséges. Például a technikai fejlettség még nem jár ott, hogy az ember építeni tudjon egy olyan űrhajót, ami képes lenne áthaladni a fekete lyukon. Másrészt senki sem tudja, hogy mi lehet a fekete lyuk túloldalán.

Sebesebben a fénynél: Einstein jól ismert egyenlete szerint a fénynél semmi sem gyorsabb, ám a kutatók szerint, ha egy űrhajót sikerülne felgyorsítani a fény sebességére, akkor megvalósulhatna az időutazás. A Csillagkapu: Atlantisz sorozatban már létezik ilyen űrhajó, az Aurora osztályú csatahajó, ami eléri a fénysebesség 99 százalékát (297 000 km/s), és képes más-más galaxisokba szállítani az utasait.

A Marty McFly-probléma paradoxonja: A Vissza jövőbe-filmekben egy DeLorean DMC-12 típusú személyautóval utaznak az időben a főhősök. A trilógia alapkérdése, hogy milyen hatással lehet a múlt megváltoztatása a jövőre, ugyanis Marty találkozik az anyjával, aki az apja helyett, vele kezd randevúzni, ezzel azt kockáztatva, hogy Marty és a testvérei nem fognak megszületni.

Ezt nevezték el Marty McFly-problémának, aminek paradoxonát 2010-ben oldották meg az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) kvantumfizikusai. A paradoxon arról szólt, hogy az időutazó, aki ember és atom is lehet, ha valamit megváltoztat a múltban, ami befolyásolja a jövőt, akkor annak következményeként nem történhetne meg az időutazás.

Az MIT fizikusainak csapata a kvantumteleportáció és a posztszelekció elvét ötvözve találta meg a megoldást, ami szerint csak azt a szubatomi részecskékét küldik a múltba, amelyik ott nem létezik, tehát nem találkozhat önmagával, nem változtathatja meg a saját jövőjét.

(Forrás: nlcafe.hu)