Mi a mai horrorok sikerének titka, és meddig működhet a recept?

Hogyan fest a műfaj jelene és jövője?Az elmúlt években sokakat meglepett, hogy a horrorfilmek sok millió dollárból készült szuperprodukciókat is letaszítottak a bevételi listák éléről. Ebben a sikerben nagy szerepe van Jason Blumnak, aki az ezredforduló után saját vállalatot alapított.

Blum évekig azon dolgozott, hogy összehozza az akkor még kezdő színésznek számító Dwayne Johnsonnal a Fogtündért, de szerencsére eközben jött az Oren Peli által rendezett Parajelenségek, ami sokkal jövedelmezőbbnek bizonyult.

A Paramount úgy döntött, hogy a Parajelenségeket két évvel az elkészülte után, 2009-ben mutatják be a mozikban. A film 100 millió dollárt meghaladó bevétele végre elindította a siker útján Blum cégét, a Blumhouse Productionst.

Három éven belül három új rész készült a Parajelenségekhez, de ezzel párhuzamosan James Wan és Leigh Whannell 1,5 millió dollárból elkészítette az Insidioust, ami a Blumhouse másik nagy sikereként vonult be a történelembe.

Ez nagyjából meghatározta a vállalat modelljét, ami így nézett ki: minimálbérért dolgozó sztárok, akik részesülnek az esetleges haszonból, olcsón megvalósítható ötletek, szabad kéz a rendezőknek.

Ez az elképzelés egyfelől olyan vonzó volt, hogy a producer maga köré gyűjthette a műfaj legkiválóbb alkotóit, másfelől lehetővé tette, hogy a cég futószalagon, minimális kockázattal gyártsa a horrorfilmeket.

Ahogy az lenni szokott, úgy sokan másolni kezdték a Blumhouse modelljét, ami volt, akinek jól, míg másoknak kevésbé jól sikerült. A horror felemelkedése azonban egy némiképp más elveken alapuló pillérnek is köszönhető, méghozzá a Warner Brothers felügyelete alá tartozó New Line-nál.

Ez az egyre szerteágazóbb Démonok között-franchise, aminek első része 20 millió dollárból készült, és annak ellenére siker lett, hogy a Blumhouse-tól átigazoló James Wan, kis túlzással, de szinte teljesen lemásolta az Insidious alapötletét, amit családi drámába ágyazva tálalt a nézők elé. A Démonok között mégis nagy váltásnak bizonyult, hiszen korábban a horror műfaja leginkább bugyuta tinik és fiatal felnőttek lemészárlásáról szólt.

Blum és Wan mellett Stephen King is tett róla, hogy a horror a reneszánszát élje, ugyanis 2017-ben nem várt siker lett az Az. Látva, hogy a King-feldologzások mennyire vonzza a nézőket, a következő hetekben szinte másról sem lehetett hallani, csak arról, hogy melyik lesz a következő King regény, amit megfilmesítenek. Jelenleg nagyjából 30 játékfilmet jelentettek be, köztük a most áprilisban érkező Kedvencek temetőjét, és a szeptemberben bemutatásra kerülő Az folytatását.

Habár a mostani horrorfilmek érdeklik a nézőket, mégis elmondható, előbb–utóbb erre is rá fognak unni a nézők, ám a Blumhouse-modell nagy előnye az, hogy még akkor is piacképes lesz, ha a jelenlegi érdeklődésnek a jövőben csak a tizede marad meg.

A horror egyelőre zsáner műfaj, ráadásul megfigyelhető, hogy az elmúlt évek sikere arra motiválta az alkotókat, köztük Blumot is, hogy a filléres horrorszemétnél magasabbra tegyék a lécet. Ennek eredménye, hogy a Felelsz vagy mersz-típusú horrorok helyét lassan átveszi a Hang nélkül-féle filmek és a Jordan Peele-rendezések szellemi örökösei, ráadásul a horrorelemek más filmes műfajokban is kezdenek megjelenni.

(Forrás: hu.ign.com)