Itt az első kép a fekete lyuk eseményhorizontjáról!



Fantasztikus tudományos áttörést ért el az Eseményhorizont Távcső (EHT) csapata!Az EHT tizenhárom éve kezdte meg a munkáját, ami során a kutatók több megfigyelést folytattak, de a begyűjtött adatokat eddig nem sikerült képpé alakítaniuk. Ez változott meg április 10-én, amikor is a kutatók fantasztikus tudományos áttörésről számoltak be.

Habár az Eseményhorizont Távcső elnevezésből sokan arra következtetnének, hogy egy teleszkópról van szó, valójában az elnevezés egy több földi műszerből álló rendszert takar. A nemzetközi összefogás nyolc teleszkópot szentelt arra a célra, hogy megfigyeljék a Messier 87 szupermasszív fekete lyukát. Ahhoz, hogy ez a projekt megvalósuljon, komoly szervezési és fejlesztési munkára volt szükség, aminek részeként az eszközöket is össze kellett hangolni.

A tudományos megfigyelések a nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (VLBI) elnevezésű technikán alapszanak, aminek lényege az, hogy a teleszkópok a bolygónk forgását felhasználva létrehozzanak egy Föld-nagyságú kifinomult virtuális távcsövet, ami olyan felbontással dolgozik, hogy annak segítségével egy Párizsban tartózkodó ember is el tudná olvasni a New Yorkban kiadott újságot.

A több, mint 200 kutató által megalkotott módszer, amivel a képet készítették, új eszközt ad a szakértők kezébe ahhoz, hogy vizsgálni tudják az Univerzum legextrémebb objektumait, valamint új teszt elé állíthatja Albert Einstein relativitáselméletét.

Heino Falcke, az EHT tudományos tanácsának tagja és a Radboud Egyetem szakértője azon a véleményen van, hogy a felvétel alátámasztja Einstein azon elképzelését, amely szerint a fekete lyuk egy sötét, árnyékszerű részt hoz létre a világos, gázokból és más anyagokból álló korong körül.

Az EHT által szerzett adatok új információkat árulnak el a tanulmányozott objektumról a kutatóknak, valamint segíthetik a tömegének alaposabb felmérését, megismerését.

Az EHT célkitűzése az, hogy felmérje két szupermaszív fekete lyuk, a Tejútrendszer magjában található Saggitarius A*, valamint a Messier 87 galaxis közepén lévő objektum közvetlen környezetét. A csapat végül az utóbbit, a Földtől 55 millió fényévre található, a Napnál 6,5 milliárdszor nagyobb tömegű fekete lyukat kapta lencsevégre.

Az általános relativitáselmélet szerint az eseményhorizont a téridő határfelülete, amelyen túl az események nem gyakorolnak hatást a megfigyelőre. Ha egy anyag és sugárzás belép az eseményhorizontba, akkor az képtelen kilépni onnan, ezért nem lehet felmérni azt, hogy mi történik a határon túl.

Ennek a jelenségnek a leginkább ismert példája a fekete lyukak körül található eseményhorizont. A fekete lyukak érdekessége az, hogy az objektumok hihetetlen tömege egészen kis régióban koncentrálódik, ezért az egész objektum elfér a saját eseményhorizontjában.

A fekete lyuk elnevezés onnan származik, hogy ezek az objektumot mindent, még a fényt is elnyelik, emiatt nem láthatjuk őket. A fizikusoknak és csillagászoknak régi nagy álma, hogy megvizsgálhassák egy fekete lyuk közvetlen környezetét. Ezért jött létre az EHT projekt.

Ugyanakkor a mai tudásunk szerint az eseményhorizontot nem lehet tanulmányozni, ám most bizonyítást nyert, hogy a határfelület előtti történéseket viszont meg lehet vizsgálni. A kutatók terve az volt, hogy az eseményhorizont körül felhalmozódott anyagról begyűjtött adatokból alakítanak ki képet, ami sikerült.

(Forrás: 24.hu)

Ajánló

Ajánló