Négy trend, amit a Trónok harca sem tudott megváltoztatni

Minden idők egyik legnépszerűbb sorozata sem tudott mindenhol csodát művelni.Kétségkívül nagy hatást gyakorolt a média világára, nézői szokásokra az utolsó évadához érkezett Trónok harca, de akad néhány trend, amit minden idők egyik legnépszerűbb szériája sem tudott megreformálni.

„Adaptációs szépítés”: A Trónok harca nagy meglepetést okozott azzal, hogy nézők millióit vette rá arra, hogy hétről hétre figyelemmel kísérjék azt, ahogy az alávaló gazemberek felkoncolják a valódi hősöket.

Habár úgy tűnik, hogy a nézőknek erős a gyomra, mégis az alkotók úgy gondolják, hogy van, amit nem nyelnének le. Ilyenkor alkalmazzák az „adaptációs szépítést”, ami röviden azt jelenti, hogy a mozgóképen sokkal esztétikusabban jelenik a szereplők külseje.

A Trónok harca esetében tény, hogy a könyvekben Brienne sokkal csúnyább, mint a sorozatban, Tyrion arcát pedig egy hatalmas sebhelynek kellene elcsúfítania. A megszépítést azonban nem kizárólag a külsőre, hanem a belső is alkalmazták, ugyanis például Tyrion, és sok más karakter is, sokkal nemesebb lélek, mint George R.R. Martin regényeiben.

Sorozatszínészből nem lesz filmsztár: Évekig úgy tűnt, hogy a tévéképernyő és a filmvászon között nincs átjárás, de az elmúlt években egyre több mozisztárt kezd érdekelni a sorozatokban rejlő presztízsérték.

Az ellenkező irányba azonban még a Trónok harca sem tudott változtatni, hiszen a sorozat legnépszerűbb színészei közül a többség (Dinklage, Headey, Coster-Waldau, Harington) csak hollywoodi mellékszerepeket, esetleg B-kategóriás főszerepet kapott. Emilia Clarke a Terminator: Genisysszel lőtt mellé, míg Sophie Turner és Maisie Williams a haldokló X-Men-franchise-hoz csatlakozott.

Ezeket a kudarcokat nem lehet arra fogni, hogy a Trónok harca forgatása miatt túlságosan elfoglaltak voltak a színészek, hiszen a sorozatból, mondhatni, egészen korán kiírt Jason Momoa is évekig tengődött, mire végre megkapta az Aquaman főszerepét, ami sztárrá tette.

A fantasy rétegműfaj maradt: Habár néhány A Gyűrűk Ura, Harry Potter és a Trónok harca minden idők legnépszerűbb alkotásai közé tartoznak, az mégsem jelenthető ki, hogy a fantasy zsáner műfaj a mozgóképek világában.

A Trónok harca sikere tehát nem eredményezett népes rajongótábort, nem futtatta fel a fantasysorozatokat és -filmeket, vagyis a műfaj továbbra is írott és videojátékos formában tekinthető népszerűnek.

Ugyanakkor a Trónok harca esetében elterjedt az az álláspont, amely szerint a sorozat valójában annak köszönheti a népszerűségét, hogy a keményvonalas fantasyvilág helyett némi mágiával és sárkányokkal megfűszerezett középkort ábrázol, tehát nem várható el, hogy megágyazzon például egy olyan sorozatnak, amit Steven Erikson Malazan-krónikáiból készítenének.

Vérrel és szexszel sem lehet mindent eladni: A Trónok harca sikerét sokáig abban látták, hogy explicit módon tolja a néző arcába az erőszakot és a szexualitást, pedig ezzel már a Róma vagy például a Spartacus is próbálkozott, visszafogott sikerrel.

Ugyancsak erre cáfol rá az is, hogy több Trónok harca utódjának kikiáltott sorozatot (The Bastard Executioner, Britannia, Templomosok) sem tette népszerűvé ez a formula, ezért most már úgy tűnik, hogy a sikerhez nem elég a korhatáros tartalom, hanem szükség van érdekes karakterekre és lebilincselő történetre is.

(Forrás: hu.ign.com)