Négy túlélő, akinek hatalmas szerencséje volt, hogy nem vált gyilkosság áldozatává

Az egyik közösségi oldalon mesélték el a borzalmas élményt a felhasználók.Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne történne gyilkosság hazánkban vagy külföldön. Az ilyen ügyek esetében néha megszólalnak azok a túlélők, akik szerencsésen megúszták az emberölést, de a borzalmas élmény akár örök életre szóló traumát okozhat számukra.

A Reddit közösségi oldalon, ahol név nélkül bárki megkérdezhet bármit, ASDSHerao tette fel az alábbi kérdést:

„Komolyan kérdezem, hogy van-e köztetek olyan, aki elképesztő mázlival megúszott egy gyilkosságot? Elmesélitek?”

ASDSHerao kérdésére rengeteg megdöbbentő, ijesztő, elkeserítő válasz érkezett. Íme, ezek közül négy!

1. „2018. május 18-án, másodikos koromban, ott voltam a Santa Fe-i iskolai lövöldözésnél, amiben tízen meghaltak. Nem szeretnék sokat mesélni róla. Annyira emlékszem, hogy füvön szaladva hallottam a lövéseket. Ez életem legborzalmasabb emléke.”

2. „Szerencsére nem velem, hanem az egyik barátommal történt gimis korunkban. Egy házibuliban volt, ahol rengeteg idegen ember gyűlt össze éjszakára. Mivel kicsit sokat ivott, ezért felment az egyik hálóba, hogy lefeküdjön.

A barátom szerencséje az volt, hogy még mielőtt lepihent volna, szólt a házigazdának, aki jó haverja volt. Mélyen aludt, majd arra ÉBREDT, hogy egy idegen pasi a mellkasán ül és késsel szurkálja. Hét szúrást kapott. Az orvosok szerint hihetetlen csoda, hogy túlélte.

Sokat számított, hogy a haverja a támadás után néhány perccel felment, hogy megkérdezze, kér-e pizzát, ugyanis akkor találta vérbe fagyva a haveromat, akinek megmentették az életét. A késelőt börtönbe csukták, de állítólag nemrég szabadon engedték. Kivagyok a tudattól, hogy szabadon mászkál.”

3. „Másodéves egyetemista koromban az volt a terv, hogy az egyik haveromnál fogunk bulizni az ő koleszában. Egy másik haverommal már úton voltunk felé, amikor összetalálkoztunk néhány jó csajjal az évfolyamunkból. Medencés buliba hívtak, mi pedig persze, hogy a lányokat választottuk.

Másnap a koleszos haverom anyukája hívogatott, hogy nem hallottam-e valamit a fiáról, akinek eltűnéséből rendőrségi ügy lett. Kiderült, hogy azon az éjszakán, amikor ott aludtam volna, két alak betört a haveromhoz, és a szobatársával együtt elvitték őket autóval a városon kívülre, a semmi közepére, ahol agyonlőtték őket.

Állítólag valamilyen kábítószerrel kapcsolatos ügybe keveredtek. Csak a vakszerencsén múlott, hogy végül nem voltam ott a szobában, és nem végeztek ki velük együtt.”

4. „Amikor végzős voltam a főiskolán, akkor a diploma-bulinkon annyira berúgtam, hogy rosszul lettem, ezért taxival hazavitettem magam, mert nem bírtam ott maradni. Néhány perccel később az egyik srác a fősuliról kést rántott és találomra kezdett szurkálni.

Öt évfolyamtársamat ölte meg. Állítólag skizofrén volt, amit titkolt, de akkor bekattant, és azt képzelte, hogy a bulin mindenki vámpír, vérfarkas, és ki akarják szívni a vérét. Nem került börtönbe, mert az igazságügyi orvosszakértő beszámíthatatlannak nyilvánította. Most valamelyik intézetben él.”

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)