Tíz női tudós, aki segített megérteni a mai világot



Kevesen ismerik Jane Goodall, Sylvia Earle vagy Mary Anning nevét, pedig az ő kutatásaik is hozzájárultak a tudomány fejlődéséhez.Jane Goodall: A csimpánzkutató Jane Goodall egyik legnagyobb sikere a csimpánzok eszközhasználatának megfigyelése volt. Napjainkban a csimpánzkutató a világot járja, és előadásokat tart a környezetvédelem fontosságáról, az élőhelyek megóvásáról és az emberek fogyasztói szokásainak környezetromboló hatásairól.

Rachel Louise Carson: Valószínű, hogy az amerikai tengerbiológus, ökológus és író Rachel Louise Carson munkásságának köszönhető, hogy megindult a nemzetközi környezetvédő mozgalom. Carson legelismertebb műve az 1962-ben íródott Nagy Tavasz, amiben a környezetszennyezés hosszú távú következményeire hívta fel az emberek figyelmét.

Sylvia Earle: A tengerbiológusként dolgozó Sylvia Earle az egész életét az óceánok élővilágának védelmére fordította, könyveket írt és dokumentumfilmet készített a túlhalászatról és az óceánok szennyezésének veszélyeiről, ezzel komoly problémákra hívva fel az emberek figyelmét.

Barbara McClintock: A genetikus legnagyobb érdeme, hogy felfedezett egy olyan genetikai régiót, ami képes volt a helyváltoztatásra a kromoszómán belül. Ennek a felfedésnek köszönhető, hogy McClintock az egyetlen nő, aki nem megosztva kapott fiziológiai Nobel-díjat.

Margaret Mead: Sokat köszönhetett az 1960-as évek szexuális forradalma Margaret Meadnek, aki antropológusként a Csendes-óceán déli területein és Délkelet-Ázsiában kutatta az ott élő tradicionális kultúrák szexualitáshoz való hozzáállását. Ugyanakkor nemcsak a szexualitással foglalkozott, hanem olyan fontos témák is érdekelték, mint az atomfegyverek megjelenése, a nők jogai és a környezetvédelem.

Dian Fossey: Az amerikai etológus végveszélyben lévő hegyi gorillákat tanulmányozott, majd 1967-ban létrehozta a Karisoke Kutatóállomást Ruandában. Dian Fossey fellépett az orvvadászok ellen, valamint az állatok természetes élőhelyeinek megőrzése mellett. Emellett megírta a Gorillák a ködben című könyvet, amit minden idők legnagyobb példányszámban elkelt, gorillákról szóló könyvként tartanak számon.

Maria Goeppert-Mayer: A német születésű amerikai Maria Goeppert-Mayer elméleti fizikusként dolgozott, 1963-ban pedig megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Johannes Hans Daniel Jensennel, az atommag héjmodelljének megalkotásáért. Ezt a díjat előtte csak egyetlen nő, Marie Curie vehette át.

Mary Anning: A XIX. század első felében élt, őslénykutatóként dolgozó Mary Anning olyan dinoszauruszleleteket fedezett fel, amelyek megkönnyítették a paleontológia korai fejlődését, az ásatásaival pedig több brit kutató munkáját segítette, hiszen ezáltal lehetőséget kaptak arra, hogy feltérképezzék a földtörténet egy meghatározó korszakát. Néhány tudós szerint Anning leletei Charles Darwin evolúcióelméletének kidolgozásában is nagy szerepet játszott.

Marie Curie: A lengyel származású francia kémikusnak és fizikusnak köszönhetjük a radioaktivitás kutatásában elért úttörő eredményeket.

Emmy Noether: A modern algebra alapjait köszönhetjük a XIX. század végén született, német származású, fizikus-matematikus Amalie „Emmy” Noether munkájának. Róla nevezték el a Noether-gyűrűket, de szintén az ő érdeme a mai fizika egyik legfontosabb alaptétele, az általa bizonyított Noether-tétel.

(Forrás: divany.hu)

Ajánló

Ajánló