Hírességek furcsa szokásai, amikkel a kreativitásukat növelték



Eric Spitznagel gyűjtéséből kiderül, hogy milyen különös rutint követett például Albert Einstein, Truman Capote, David Lynch és Arkhimédész.A zsenik nem adnak az öltözködésre: Albert Einstein élete utolsó éveiben ugyanazt a szürke zakót viselte. Az Apple társalapítója Steve Jobs szinte mindig fekete garbóban és farmernadrágban jelent meg. A Facebook atyja, Mark Zuckerberg nagyjából 20 darab ugyanolyan szürke, rövid ujjú pólót tart a szekrényében.

Magyarázat: Az ember mentális energiája véges. A ruhák kiválasztása, beszerzése, összeválogatása, a napi viseléssel kapcsolatos döntések meghozatala mind olyasmi, ami kapacitást igényel. Ezt a mentális energiát spórolják meg, és fordítják inkább a munkájukra azok, akik képesek évekig kitartani egy típus mellett.

Hason fekve remekművet írni: Truman Capote, aki többek között a Hidegvérrel című könyvet írta, elmondta, hogy addig nem tudott gondolkodni, amíg vízszintesbe nem helyezte magát. René Descartes, francia filozófus és matematikus az ágyában dolgozott reggelente. James Joyce a remekműveit hason fekve, egy nagy kék ceruzával vetette papírra.

Magyarázat: Fekvő helyzetben a testnek kevesebb energiára van szüksége, emiatt bizonyos elméletek szerint fekvéskor az ember az energiáit hatékonyabban tudja intellektuális törekvésekre fordítani.

Étcsoki minden mennyiségben: A skarlát betű című könyv írója, Nathaniel Hawthorne vacsorája étcsokoládéból állt. David Lynch 7 éven keresztül ezüst serlegből fogyasztotta az édességből készült sűrű skake-ből álló ebédjét, majd élvezte, ahogy a cukortól felpörög az agya. Lynch biztos volt benne, hogy ilyenkor támadnak a legjobb ötletei.

Magyarázat: Egy vizsgálat eredményéből kiderült, hogy 35 gramm étcsokoládé fogyasztása után a kognitív működés felgyorsul. Az étcsokoládé emberi gondolkodásra gyakorolt pozitív hatásairól pedig rengeteg tanulmány számolt már be.

Vízben áradó gondolatfolyamok: A legenda szerint a görög Arkhimédész éppen fürdött, amikor a kádban felfedezte a felhajtóerő jelenségét. Örömében kiugrott a kádból és pucéran elrohant a palotáig, miközben azt kiabálta „Heuréka!”, vagyis „Megtaláltam”.

Gustave Flaubert a forró fürdőre esküdött, ugyanis abban elmerülve át tudta gondolni a dolgokat. A divattervező és filmrendező Tom Ford naponta ötször zuhanyzik azért, hogy felfrissüljön. W. S. Maugham minden könyve első két mondatát kádban ülve írta.

A japán Nakamacu Josiro eddigi 3300 szabadalmának legtöbbjét a víz alatt, oxigénhiányos állapotban, nem ritkán fulladás közeli állapotban találta ki.

Magyarázat: Ha az ember vízben áztatja magát, akkor olyan szinten ellazulhat, hogy a gondolatok mindenféle akadály nélkül cikázhatnak az elméjében. Ilyenkor a képzelet könnyebben hagyja el a szokásos mentális utat.

Az alvásmegvonás okozta módosult tudatállapot: Franz Kafka író egy percet sem aludt azokban az időszakokban, amikor fontos alkotáson dolgozott. Thomas Edison képtelen volt az egybefüggő éjszakai pihenésre, és inkább szakaszosan aludt, egyszerre 20 percnél soha nem többet. A távirányítás, a napenergia-erőmű és a rádió feltalálója, Nikola Tesla csak 2 órát aludt éjszakánként, 25 éves korára pedig súlyos idegösszeomlást kapott.

Magyarázat: Vannak kutatások, amelyekből kiderül, hogy az alváshiány esetén a csökken a prefrontális kéreg működése, vagyis nehezebben akadályozza meg a gondolatbetörést. Ennek hátulütője, hogy a koncentrációval komoly nehézségek támadnak, viszont cserébe olyan asszociációk jutnak az ember eszébe, amik kipihent állapotban soha.

(Forrás: divany.hu)

Ajánló

Ajánló