Életmentő tanácsok vihar esetére

Mit tegyünk, ha szabadban kap el a zivatar?Ha erdőben ér a vihar: A legveszélyesebb, ha a törzs törzsének támaszkodunk, esetleg közvetlenül mellé állunk. Ez leginkább az erdő szélén álló fákra igaz. Erdőben viszont nehéz nem fa mellett tartózkodni. Ilyen helyzetben próbáljunk a fa törzsétől 5 méter távolságra helyezkedni. Ha sátrazunk, akkor is tartsuk be ezt a biztonsági szempontot!

Ha vízen, vízparton ér a vihar: Ha jön a vihar, akkor azonnal ki kell mennünk a vízből, mert ott nemcsak akkor érhet áramütés, ha közvetlenül belénk csap a villám. Biztonságot a vízpart sem nyújt, ugyanis az is fokozott kockázatot jelentő terep, ahonnan gyorsan biztonságos helyre kell mennünk!

Amennyiben csónakban, vagy a parton horgászunk, akkor rögtön csukjuk össze és fektessük le a horgászbotokat, ugyanis azok villámhárítóként működnek a nyílt vízen. Bármilyen vízi járművel tartózkodunk a vízen, próbáljunk a vihar kitörése előtt partot érni. Az is nagyon fontos, hogy mindig figyeljük és vegyük komolyan a part menti viharjelző fényjelzéseit!

Ha hegyeken, sziklákon ér a vihar: Ha közelít a vihar, akkor iparkodjunk elhagyni a hegygerincet és a sziklafalakat. A mászást segítő fémeszközök (például a karabinerek és a csákányok) vonzzák a villámot, a láncok és korlátok pedig jól vezetik a elektromosságot, ezért ezeket tegyük el vagy le, valamint mellőzzük a használatukat.

A magashegyi túra esetében könnyen megeshet, hogy nincs elég időnk leereszkedni a biztonságosabb völgyekbe. A csúcsot és a hegygerincet mindenképpen hagyjuk el, lehetőleg a vihar érkezési irányával ellentétes oldalon.

Olyan helyet keressünk, ami törmelékes kőzettel borított, és lehetőleg szárazabb a körülötte lévő terepnél. Ha a villámcsapás eléri a talajt, akkor sugarasan szétterül, a környezetében akár több száz méteres területen.

A földfelszínen szétterjedő villám akár végzetes is lehet, ha gyaloglás közben vagy szétnyitott lábakkal ér. Az a szikla vagy a fal, amelynek oldalában menedéket keresünk, magsaságilag legyen legalább nyolcszorosa a testhosszunknak.

Összezárt lábakkal guggoljunk le, vagy üljünk a táskánkra, mászókötelünkre, más szigetelőanyagra és tegyük a fülünkre a kezünket. Semmihez se érjünk hozzá, és legalább egy méteres távolságot tartsunk a környezetünktől.

Soha ne álljunk kőfülkék és barlangok bejáratába! Barlangban csak abban az esetben bújunk el, ha annak bejáratától és falától legalább másfél méteres távolságot tudunk tartani. A kőfolyásokat és az omladékos részeket kerüljük. A megfelelő menedéket csak akkor hagyjuk el, ha az utolsó dörgés óta eltelt 30 perc.

Ha sík terepen kap el a vihar: Amennyiben nem tudunk védett helyre menekülni, akkor igyekezzünk minél alacsonyabb pontot keresni, de kerüljük a vízpartot, a vízátfolyásos, nedves felületeket, magas épületeket (például kilátótornyot, magaslest) és a kiemelkedő tárgyakat (például oszlopot, elektromos távvezetéket).

Ha nem tudunk mást tenni, akkor összezárt lábakkal, lábujjhegyen guggoljunk le, a sarkunkat összeérintve, valamint húzzuk be a nyakunkat és fogjuk be a fülünket, így csökkentve a halláskárosodás veszélyét.

Ha olyan tárgy van nálunk, ami jól vezeti az elektromosságot, így például fémszerszám, fém vagy karbonszálas sportfelszerelés vagy kerékpár, akkor azt rögtön fektessük a földre, és menjünk távol tőle, mert ezek a tárgyak nagyon jól vonzzák a villámokat.

Ha több emberrel, csoportosan kap el minket a vihar sík terepen, akkor minimum 5 méterre helyezkedjünk egymástól, amíg újra biztonságossá nem válik az időjárás.

(Forrás: turistamagazin.hu)