Nem igaz, hogy nem szabad hozzáérni ahhoz, akit villámcsapás ért!



Hasznos tudnivalók a villámlásról.Tévhitek a villámcsapással kapcsolatban: Tévhit, hogy nem szabad hozzáérni ahhoz, akit villámcsapás ért, mert megráz. Mivel az emberi test nem tárolja az áramot, ezért hozzá szabad érni ahhoz, akit villámcsapás ért.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy nincs mitől félni, ha tiszta az ég. Valójában a villámok a vihartól, zivataroktól több kilométeres távolságban is lecsaphatnak.

Szintén tévhit, hogy a villám a legmagasabb pontot veszi célba. Az igazság ezzel szemben az, hogy nem biztos, hogy a villám a környezetéből kiemelkedő legmagasabb pontba csap bele. Sokszor megtörténik, hogy a toronyházak, vagy toronyszerű épületek (például tévé- vagy rádiótorony) közepe körül csap be a villám.

Gyakori tévhit az is, hogy nem szabad futni, mert a mozgó embert könnyeben eléri a villám. Ezzel kapcsolatban az igazság az, hogy a mozgás önmagában nem növeli annak kockázatát, hogy belénk fog csapni a villám. Sík terepen azonban könnyű célponttá válhatunk, mert belőlünk lehet a „legmagasabb” pont.

Biztonságos helyek: Ha kitör a vihar, akkor az egyik legbiztonságosabb megoldás az, ha egy épületbe húzódunk a villámlás elől, ám teljes biztonságban ott sem lehetünk. Az épületben kerüljük a vízvezetékeket, az ajtókat, az ablakokat, ne használjuk a vezetékes telefonokat, kézmosót, zuhanyzót és a fürdőkádat. Ha a házunk nincs ellátva túlfeszültség védelemmel, akkor húzzuk ki az elektromos berendezéseket, ezzel csökkentve az anyagi károk kockázatát.

Az autóban ugyancsak védelmet találhatunk a villámokkal szemben. A zárt járműben kerüljük a fémes részeket, és soha ne nyúljunk a karosszériához. A legjobb az, ha semmihez sem érünk hozzá, így a bőr vagy műanyag borítású kormányhoz se! Ha betartjuk a szabályokat, és a villám a kocsiba csap, akkor annak fémváza Faraday-kalitkaként véd meg az áramütés okozta sérüléstől.

Baljós előjelek: Az égnek meredő haj azt jelzi, hogy a következő másodpercekben az emberbe, vagy a közvetlen közelébe csap bele a villám. Ha a nálunk lévő fémszerszámok (hágóvas, csákány stb.) sercegő, csilingelő hangot ad ki, akkor szintén villámcsapás közeledik, de ebben az esetben még van néhány másodpercünk arra, hogy megváljunk a szerszámtól és pozíciót változtatva elkerüljük a bajt.

Ha valakit villámcsapás, áramütés ér: Az emberi test nem tárolja az áramot, éppen ezért az egyik legnagyobb, és legveszélyesebb tévhit, hogy nem szabad hozzáérni ahhoz, akit villámcsapás ért. Minden esetben segítenünk kell azon, akit baj ért, hiszen ezzel életet is menthetünk! Ugyanezért érdemes felfrissíteni az elsősegélyből tanultakat.

Amennyiben az áldozat nem ájult el, akkor az esetek többségében sokkos állapotba kerül, ezért biztonságos helyre kell kísérnünk vagy szállítanunk, illetve elsősegélyt kell nyújtanunk. Megtörténhet, hogy a sérült keringése vagy légzése később, jóval a villámcsapás után áll le, emiatt mindig figyeljük az áldozat életjeleit, valamint azonnal kérjünk orvosi segítséget, és hívjuk a mentőket, még akkor is, ha sérült látszólag jól van.

Ha az áldozat elvesztette az eszméletét, akkor nézzük meg, hogy van-e pulzusa, nem állt-e le a légzése és ellenőrizzük, hogy szabadok-e a légutak. Ha a szájában ételmaradék van, akkor azt távolítsuk el, valamint győződjünk meg arról, hogy a nyelv nem csúszott hátra.

Amennyiben az életjelek kielégítőek, akkor a sérültet helyezzük stabil oldalfektetésbe. Ha a helyzet megkívánja, akkor biztosítsuk a testhőmérsékletének fenntartását, mert ilyen esetben a kihűlés halált okozhat.

Ha az áldozat légzése vagy a szívverése leállt, akkor azonnal kezdjük el az életmentést, és hívjuk a 112-t! Ha külföldön tartózkodunk, akkor a helyi segélyhívó telefonszámot mentsük el!

(Forrás: turistamagazin.hu)

Ajánló

Ajánló