Minden idők öt legemlékezetesebb szörnyfilmje

Ezeket a lényeket biztos, hogy senki sem felejti el.Godzilla (1954): Japán sokáig nem heverte ki Hirosimát, így a Godzilla tekinthető a közös lelki sebük első filmes kivetülésének. A ma már rengeteg folytatását megélt film szörnye egy óriásgyík, aki az amerikai atomrobbantás melléktermékeként született, és kezd neki a rombolásnak.

King Kong (1933): Bő 80 évvel ezelőtt született King Kong, minden szörnyek atyja, aki igazi néphisztériát okozott, ugyanis a trükkjei messze meghaladták a korukat. A King Kong olyan technológiai mérföldkőnek számít, mint amilyen például a Csillagok háborúja, a Jurassic Park vagy az Avatar volt.

Ugyanakkor nem csupán a technológiai megoldások miatt nevezhető minden idők egyik legjobb szörnyfilmjének a King Kong, hanem azért is, mert a címszereplőnek lelke van, ami egyben a végzetét is okozta.

A film cselekménye arról szól, hogy expedíció érkezik a titokzatos Koponya-szigetre, ahol megbolondult az evolúció, a dinoszauruszok és más rémségek között pedig a 6 méter magas, 100 ember erejével rendelkező óriásmajom, King Kong a király, akit megbabonáz az expedícióval érkező csinos szőkeség (Fay Wray). A vonzalom miatt sikerül elfogni King Kongot, akit New Yorkban visznek, ahol megszökik.

A massza (The Blob, 1988): A massza egyike azon ritka alkalmaknak, amikor a remake jobb, mint az eredeti verzió. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy míg megőrizte az 1958-as klasszikus necces, de szórakoztató hozzáállását, addig az élményen ügyesen javított a kreatív akciókkal, jó karakterekkel, humoros párbeszédekkel és szuper trükköket.

A massza történetében egy meteorit csapódik a földbe egy kisváros mellett, benne egy ököl nagyságú, rózsaszín zselére hasonlító valamivel, aki mindent felfal maga körül, és folyamatosan egyre nagyobbra nő, mígnem már akkora lesz, mint a városháza. A masszának csak a hideg árt.

A film az első perctől az utolsóig garantálja a remek szórakozást, a karakterek közül pedig több is olyan személyiséggel rendelkezik, hogy a néző egyáltalán nem bánja, ha a lény felfalja azokat.

Csillagközi invázió (Starship Troopers, 1997): Paul Verhoeven rendkívül drága sci-fi/szatírája egy olyan látványos mészárszék, aminek háttérében éles média- és társadalomkritika húzódik meg, ami kimondottan furcsa egy hollywoodi szuperprodukciótól, éppen ezért nem is nagyon értette meg az amerikai közönség.

Az ultrabrutális Csillagközi invázió lényei közül kiemelkedik a gigantikus tankbogár, ami egyfelől átlagos fegyverekkel áttörhetetlen páncélzattal rendelkezik, másfelől olyan maró és gyúlékony anyagot köp az ellenfeleire, amit azonnal meg is gyújt a szája felett képzett elektromos szikrákkal.

Maga a film egy hatalmas intergalaktikus háború, amelyben az emberiség a hódító bogarak ellen harcol egy idegen világban, miközben nehéz eldönteni, hogy melyik oldalt irányítja jobban egy központi tudat.

Tremors: Ahová lépek, szörny terem (Tremors, 1990): Kétségtelen, hogy a legjobb szörnyek azok, amelyek elől képtelenség elmenekülni, és azok a legjobb horrorok, amelyek esetében sokáig csak sejtetik a fenyegetettséget.

A Tremors szörnyei annak ellenére tudtak sokáig rejtve maradni, hogy a méretük akkora, mint egy teherautó, ugyanis a föld alatt közlekednek és onnan támadnak. Persze, egy kiváló alapzatú ingatlannal szemben esélyük sem lenne, de éppen ezért játszódik a film Nevada egy rozoga városában.

Jurassic Park (1993): Spielberg alkotásában 65 millió éves DNS-minták felhasználásával dinoszauruszokat klónoztak, majd azokat egy luxusvidámparkban akarták mutogatni, de még a nyitás előtt elszabadult a pokol. Bár a film legfélelmetesebb ragadozói a raptorok, mégis a T-Rex az, aki már a belépőjével beírta magát a filmtörténelembe.

(Forrás: hu.ign.com)