Rémisztő élmények a halottasházakból



Félelmetes, állítólag igaz történetek, amelyeket halottasházban éltek át az emberek.Ha valahol, akkor a halottasházakban könnyen becsaphat minek a fantáziánk, így akár ezzel is magyarázhatjuk azokat a rémisztő élményeket, amelyekről olyan emberek meséltek, akik valami igazán bizarr dolgot tapasztaltak.

A síró kislány: Elég félelmetes volt az első élményem a proszektúrán. Alig kezdődött el a műszakom, amikor ki kellett mennem a mosdóba. Eközben meghallottam egy kislány sírását és csoszogását.

A hang abból a kisebb szobából jött, ahol a testeket tároltuk. Amikor azonban benéztem oda, akkor a helyiség teljesen üres volt. Ugyanakkor ott volt a szobában egy fiatal lány holtteste, aki fejbe lőtte magát. Ki merem mondani, hogy hallottam a saját szívdobogásomat.”

A kislány: A bátyám temetkezési vállalkozó New Yorkban. Az egyik este megkérdezte, hogy nem akarok-e vele menni, hogy ne legyen egyedül. Nem aggódtam, úgyhogy igent mondtam, de később megbántam a döntésemet.

Már eleve azért, mert rettenetesen félelmetes, sötét és furcsa szagú volt a hely. A testvérem azzal nyugtatott, hogy ez csak a formaldehid szaga, úgyhogy próbáltam megszokni. A bátyám nekiállt a munkának, én pedig elmentem tévézni.

A halottasház bejárata lengőajtó volt, úgyhogy mindig lehetett hallani, ha valaki bejött. Órákra maradtam egyedül, így el is aludtam. Az ajtó hangjára ébredtem fel. Azt feltételeztem, hogy a testvérem jött be, de senki sem volt ott.

Megint elaludtam, és ismét az ajtó zajára ébredtem fel. Azt nem lehetett tudni, hogy valaki kiment, vagy bejött rajta, de a zaj folytatódott. Azt hittem, hogy a bátyám szórakozik, ezért felkeltem, hogy közöljem vele, hogy fejezze be.

Az ajtóban azonban egy kék ruhás, hajában rózsaszín szalagot viselő kislány állt. Köszöntem neki, de ő nem válaszolt. Csak lefelé nézett, aztán elfutott a másik irányba. Azt hittem, hogy egy másik dolgozó hozta be.

Amikor órákkal később véget ért a testvérem műszakja, akkor hazafelé tartva elmeséltem neki a találkozásomat a kék ruhás kislánnyal, mire ő beletaposott a fékbe, és felkiáltott, hogy miről beszélek. A szeme tele volt rémülettel, miközben elmondta, hogy aznap éjjel egy tóba fulladt kislányt vizsgált, aki kék ruhát viselt, a hajában pedig rózsaszín szalag volt. Soha többé nem kísértem el munkába a testvéremet.”

Segítség: Az egyik éjjel a halottasházba kellett mennünk az egyik kollégámmal. Nálunk a proszektúra egy kis fagyasztó az alagsorban. Borzalmas a szaga, ráadásul nehéz bejutni, így akkor is azon tanakodtunk a munkatársammal, hogy hogyan toljuk át a rámpán a testet. Végül sikerült megoldani.

Ezután nekiálltunk a papírok kitöltésének. Ekkor különös zajokat hallunk. Az ajtó irányába fordultunk, és megkérdeztem a kollégámat, hogy hallotta-e a hangot, mire igennel felelt. Kirázott a hideg és felállt a karomon a szőr, amikor valaki segítségért kiáltott a fagyasztóból. A munkatársammal összenéztünk, aztán kiszaladtunk a szobából.

Néhány nappal később beszámoltunk a történtekről az egyik kollégánknak, aki nővérként dolgozik ugyanazon az emeleten. Ő azt mondta, hogy neki is volt már ehhez hasonló élménye. Mostanában, ha egyedül kell lemennem, akkor igyekszem olyan gyorsan végezni, ahogy csak tudok.”


Kézfogás: Régen egy halottasházban dolgoztam, ahol azt gyűlöltem a legjobban, amikor elő kellett készítenek a holttestet, akinek ezért le kellett borotválnom a karjait és lábait. Egyszer egy közelmúltban elhalálozott személy karját borotváltam, amikor a hullamerevség beállta miatt hirtelen az ujjai rákulcsolódtak a kezemre.”

(Forrás: noiportal.hu)

Ajánló

Ajánló